Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Elolvasva: 2013. 01. 04.
Moore íróval még nem volt közelebbi viszonyom, távolról már szemléltem a könyveit, írásait, de csak most sikerült közelebbi viszonyt létesítenem vele. Több helyen is olvastam, hogy ő a magyar Rejtő Jenő külföldi megfelelője. Na itt már egy kicsit kezdtem félni, ugyanis Rejtő Jenőt nem sikerült megszeretnem még a mai napig, pedig próbálkoztam.
A címet nagyon nehezen sikerült megjegyeznem, de szerintem nagyon muris. :) A borító pedig a maga színességével és emberi mivoltával nagyon bejön, nagyon jól eltalálta a kiadó!
A főszereplő Tucker Case a könyv (egyik) alfahímje. A kezdés itt is sikerült in medias res-sel, de megtudjuk, hogy hogyan került egy pálmára felkötve egy kannibállal. Eléggé kacifántosra sikeredett az ide érkezése, pilótaként dolgozott, de a szex és az alkohol éhsége miatt elbocsátották. Majd felfigyelt rá egy orvos egy bizonyos Mikronézia szigeten élő és felfogadja saját bejáratú pilótájának. Kalandos utazásnak egyik állomása volt a pálmafára kikötése. Különleges emberekkel ismerkedett meg, míg elért a szigetre. Volt szerencséje találkozni Kimivel, a fülöp-szigeteki transzvesztitával és Robertoval a gyümölcsevő, napszemüveges denevérrel. Miután megérkezett megismerkedett a doktor feleségével is, aki szintén orvos és mint később kiderül, ő az Égi Papnő, a doktor pedig a Varázsló. Érdekes volt, ahogy lapról-lapra estek le a történések, hogy ki kicsoda stb. Természetesen Tuck is rájön egy-két dologra és muszáj neki nyomozni és bejárni a cápanéphez a zuhanytálca alatt.
Összességében eléggé megkedveltem Moore regényét, volt, hogy felnevettem egy-két poénon, volt, hogy nagy odafigyelésben kellett olvasnom, hogy el ne veszítsem a fonalat.
Kedvenc szereplőm pedig természetesen a napszemcsis denevér lett. :)

"Christopher Moore, a Biff evangéliuma szerzője most újabb őrült kirándulásra invitál mindenkit. Ezúttal egy trópusi paradicsom kellős közepébe: a fura kultuszok, a kedélyes kannibálok, az őrült tudósok, az eltökélt nindzsák és a beszélő denevérek világába. Kétbalkezes hősünk, Tucker Case, egy macsó férfi testében csapdába esett reménytelen kockafej, aki egy kozmetikai társaság pilótájaként éli az életét. Ám amikor alkoholos és szexuális befolyásoltság hatása alatt tönkreteszi főnöke repülőgépét, menekülnie kell. Egyetlen lehetősége, hogy elfogadja egy gyanús trópusi misszió ajánlatát Mikronézia egy eldugott zugában, csakhogy a csendes koktélozás és nyugalmas repülés helyett hamarosan egy gátlástalan orvos és egy szexi szőke főpapnő markában találja magát.
Újabb pimasz, ötletes, tabudöntögető, ínycsiklandóan gonosz és gyilkosan nevettető regény a humor világhírű nagymesterétől."

A könyvért szeretnék köszöntet mondani az Agave könyvkiadónak és Lobonak!

Értékelés: 4

Steven Saylor: A hét csoda

Elolvasva: 2012. 12. 20.
Mikor a kezembe vettem ezt a könyvet, már akkor tudtam, hogy egy jó kis történelmi regényt fogok kapni. Nem is csalódtam benne, így is lett!
A történet ott kezdődik, hogy egy áltemetésre csöppenünk, ahol Antipatrosz rendezi meg a sajátját. Így álnéven tud majd Gordianusszal utazásra indulni, melynek során felfedezik a világ hét csodáját.
Bejárják és velük együtt mi is a következő helyszíneket: Epheszoszt, Halikarnasszoszt, Olümpiát, Rodoszt, Babilont és Egyiptomot.Ugye nem regény a regény egy kis izgalom nélkül, így azt is kapunk. Belekeverednek különböző kalandokba, amely főleg Gordianus kíváncsisága miatt történik. A történet végére aztán kiderül minden és minden összefüggés napvilágot lát.
A szereplők, főleg Gordianusz teljesen felnő a történet, az utazás végére.
Egy furcsaságot találtam a regényben. Ugye hét csodáról van szó, de olvasás közben csak hatot találtam. Majd elolvastam az utószót és rájöttem, hogy Babilonban van kettő csoda. :)
Összességében nagyon tetszett a könyv a maga nemében, szuper a borító és a kis mellékesek, amiket a regényhez kapunk. Örülök, hogy elolvashattam a könyvet! :)

"Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják „Nyomozónak” – ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit. Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot. Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik.
Steven Saylor végre felfedi Gordianus életének eddig ismeretlen szakaszát, és arra is fény derül, hogyan lett belőle a Nyomozó. Mindeközben bepillantást nyerünk az ókori Róma talányokban, izgalmakban, csodákban és összeesküvésekben gazdag világába, mindezt azon a varázslatos módon, amire csak Steven Saylor képes."

A könyvért szeretnék köszöntet mondani az Agave könyvkiadónak és Lobonak!
Értékelés: 5

Darin Bradley: Zaj

Elolvasva: 2012. 12. 10.
Hát, mit is mondjak. Szeretném már az elején leszögezni, hogy soha nem szerettem az ilyen jellegű, típusú könyveket. De gondoltam én kis naivan, hogy adok neki még egy esélyt, mégpedig ezzel a könyvvel. De most sem  jártam sikerrel, pedig igyekeztem.
A történet ott kezdődik, hogy már átálltunk analóg jelről digitális jelre és vele együtt megjelent egy csoportosulás, Sávhasználók néven. Ők azok, akik a szabadon maradt rövidhullámokat megszerzik és a saját adásaikat adják le rajta és a másokét pedig zavarják. Ez mindaddig tűnik ártalmatlannak, amíg az összeomlás hatására az emberek csoportokba szerveződnek.
Röviden és lényegesen ennyit tudtam leszűrni az egészből. Nagyon sok helyen ugrált a történet egyik helyről a másikra. Túl zavaros volt nekem. Egy túlélési könyvet is beleszerkesztett az író, amit a fejezetek közé illesztett be. Ezzel a résszel egy útmutatást kapunk, mi olvasók, hogy még jobban megértsük a csapat feladatait, a szereplők cselekedeteit.
A szereplők, Hiram és Levi nagyon jól vannak ábrázolva, főleg a változásaik. Ezt az egyet tudom pozitívnak venni az egész regényben. De ez tényleg csak az én hibám, át kellene magam lehet állítani egy kicsit, hogy én is élvezni tudjam az ilyen fajta regényeket.
Összességében a maga nemében biztos nagyon jól megírt könyv, de aki a romantikus regényeket szeretni, nem biztos, hogy ezt is fogja.

"Ez az elolvasása után még sokáig bennünk kísértő debütálás egy briliáns hangú új író tollából garantáltan legalább annyira magával ragadó, mint amennyire vitákat kiváltó mű, egy sokkoló tabló és helyzetelemzés az amerikai civilizáció küszöbön álló összeomlásáról – és arról, hogy mi következik azután.
Az analógról digitálisra váltó televíziózás utóhatásaként felbukkanó, Sávhasználat néven ismert anarchikus mozgalom kisajátítja és önös céljaira fordítja a kihasználatlan rövidhullámú sávokat. A csatornák közötti statikus háttérzajba rövidesen baljós és ijesztő figyelmeztetések vegyülnek a civilizációnk küszöbön álló gazdasági, politikai és társadalmi összeomlásáról – és hidegvérű leckék arról, hogyan éljük túl a bukást, és hogyan boldoguljunk a kíméletlen új rendszerben, amely idővel elkerülhetetlenül feltámad a régi hamvaiból.
Hiram és Levi fiatalemberek, egykori cserkészvezetők, és számtalan szerepjáték kampány veterán harcosai. Az egyetemi kampuszok, bevásárlóközpontok és zárt közösségek véráztatta harcmezőit járva egyszeriben azon kapják magukat, hogy új személyiséget öltve, és új ideológiákkal felszerelkezve egykori diákok, hackerek, és a társadalomba nehezen beilleszkedő egyéb elemek szedett-vedett csapatát vezetik, hogy eljussanak egy Amaranth nevű, már-már mitikus helyre, az új Ígéret Földjére, ahol egy törékeny jövő várja, hogy megszülessen általuk."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani a Főnix Könyvműhely Kiadónak!

Értékelés: 3

Nógrádi Gábor: A gonosz hét napja - Légy jó tesó!

Elolvasva: 2012. 11. 22.
Olyan megtiszteltetés ért, hogy Nógrádi Gábor kézjegyével ellátott könyvet kaptam recenzió olvasásra, amit itt is köszönök az írónak! Nagy becsben fogom ám tartani!
Szégyen, nem szégyen, de ezidáig nem olvastam Nógrádi Gábortól (de pótolni fogom ezt a hiányosságomat). Tudtam, hogy a mai írók világában alkot ő is, de valahogy mindig elsiklottam a könyvei felett. De hála szilvamag közbenjárásával, sikerült a legújabb regényét megkapnom a megjelenés után.
A könyv ajánlásánál a szerző 13 éven felülieknek ajánlja a regényt, amivel teljes mértékben egyetértek. (Sőt lehet inkább 14 évet jelölnék meg.) A nyitóképben az ötéves Lucát látjuk, aki egy vasárnap reggel felszalad a házuk padlására, majd kiül a ház tetejére és énekel. Belecsöppenünk egy in medias res kezdéssel a közepébe és csak nézünk jobbra-balra, hogy mi történt. De, ahogy olvassuk Alex (Luca 14 éves bátyja) hét napját, rájövünk mindenre.
A történetet Alex szemszögéből látjuk, minden gondolatát elolvashatjuk. Néha ez zavart, főleg a káromkodása. De mivel egy gimnáziumba dolgozom, ezért tudom, hogy a mai tinik ilyenek, sőt, még ilyenebbek! A történetbe bekapcsolódnak Luca és Alex szülei. Alex édesapja az utcán bukott le a fia előtt, majd nem sokkal ezután el is költözött otthonról. Amit Alex nem nagyon tudott elfogadni és ezt ki is mutatta. De ha belegondolunk, egy tinikorba épp belépő fiú elveszti az édesapját, azt az embert, akivel meg tudta volna beszélni a dolgait. Csoda hát, ha így viselkedik?
Majd egy bolti étkezés után belépett Luca és Alex életébe Foltos, a kölyökkutya. Aki a történet végéig fontos szerepet tölt be a regénybe. És ha jobban odafigyelünk, akkor rájövünk, hogy Alex tettei és Foltos állapota párhuzamba van egymással. Ahogy a cím is a regény történéseivel. Gonosz = Alex; hét nap = az eltelt hét. Minden problémakör, amit Nógrádi felvet a könyvben, mindennapi és valós. Volt szó szerelemről, válásról, lógás, hamisítás, pénzcsenés, tini szerelem, ivászat, buli, sze, drogok. Akár a mai fiatalok mindennapi élete.
A könyv letehetetlen volt a számomra és teljes mértékben megkaptam azt, amit a fülszöveg kínált nekem. Izgalmas és felkavaró volt.
14 éven felüli kiskamaszoknak csak ajánlani tudom a könyvet. A mi gimnáziumunkban az egyik magyartanár már egy csoportba bevitte a könyvet és csodájára jártak, főleg a dedikálásnak. :)

"Luca a ház tetején ül és énekel. Az emberek döbbenten nézik lentről, és a kislány bátyja, a tizennégy éves Alex zokogva borul térdre. Egyedül ő tudja: ha a húga lezuhan a tetőről, arról csakis ő tehet. Hét nap – ennyi kellett ahhoz, hogy a fiú mindent tönkretegyen maga körül. Akkor kezdődött az ámokfutás, amikor az apja lelépett otthonról, és a dühös Alex ellopott egy különös, foltos kutyát. Ettől a naptól fogva a fi ú csal, hazudik, ármánykodik, haragszik az egész világra. Még szerelmét, Vivit is megalázza, mert a lány nem szereti őt viszont. Hét nap telik el a gonosz jegyében – s már Alex húgának élete a tét. Vajon minden bűnre van bocsánat? Enyhítő körülmény-e a viszonzatlan szerelem, a zűrös kamaszkor és egy zsarnok apa? Nógrádi Gábor izgalmas, felkavaró regénye ezekre a kérdésekre is választ keres."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani szilvamagnak és a Móra Könyvkiadónak.

Értékelés: 5

Don Winslow: A gandzsa urai

Elolvasva: 2012. 11. 06.
Hát mit is mondjak. Gondoltam én, hogy adok egy esélyt az ilyen jellegű könyveknek. Egyáltalán nem olvastam még ehhez fogható stílusú könyvet, de hát próba szerencse alapon elvállaltam ezt. Megbánni nem bántam, mert legalább megerősített abban, hogy még mindig nem az én stílusom az ilyen típusú könyv.
A három főszereplő Ben, Chon és O. Ben egy drogtermesztő, Chon egy háborús hős és O egy közös lányismerősük. Két idősíkon fut a regény és mindkét síkon belátást kapunk a híres "gandzsás" világba. Megtudhatjuk a gandzsatermesztés titkát - nyitját stb. Legvégén pedig belátást nyerünk a kemény drogvilágba, a pénz uralta világba és a drogháborúba.
Amikor először kinyitottam a művet meglepődtem az első fejezet szövegénél. Na itt láttam már, hogy nem egy mindennapi regényről lesz szó. Nem nagyon értettem a szerzőt, hogy miért ilyen a tagolása a műnek? Hol kisebb, hol rövidebb egy-egy fejezet. Fura volt a számomra olvasni, hogy egy mondat kellős közepén ugrik át a következő sorra és ott folytatódik. Lehet van ennek valami értelme, én nem sokat láttam.
Összességében lehet, hogy nem ezzel kellett volna kezdeni Winslow olvasási pályafutásomat, mert az igazat megmondva nekem nem jött be a regény. (De szerintem ez csak az én hibám!)

"Don Winslow a Barbár állatokban mutatta be Bent és Chont, a két drogdílert, akik mindent megtesznek azért, hogy megmentsék a lányt, akit szeretnek. A regény az egész világon átütő sikert aratott, Oliver Stone rendezte a filmváltozatát, most pedig itt van a Barbár állatokhoz vezető út, amire mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy egyenes és sima lett volna.
A minden mozzanatában teljesen eredeti családi saga az 1960-as években kezdődik és napjainkban ér véget, szereplői apák és fiúk, anyák és lányok, barátok és szeretők. Ahogy Ben, Chon és O folyamatosan küzdenek a kegyetlen drogbárókkal és a korrupt rendőrökkel, rájönnek, hogy a jövőjük elemi szinten fonódott össze szüleik múltjával. A két generáció állandóan egymásnak ütközik, és egyik oldal sem ússza meg sérülések nélkül, hogy aztán Bennek, Chonnak és O-nak a történet végén választania kelljen családjuk és egymás iránti hűségük között. A letehetetlenül izgalmas regényben nemcsak a Barbár állatok legfontosabb szereplői bukkannak fel, de még Frankie Machine és Bobby Z is, és persze drogdílerek, szörfösök, nyertesek és vesztesek, és végül a királyok.

Don Winslow korunk egyik legnagyszerűbb regényírója, aki ebbe a könyvbe mindent beleadott, ami híressé tette: pergő párbeszédek, összetett szereplők, maró társasalomkritika, brutális őszinteség és őszinte brutalitás. A végeredmény egy olyan könyv, amit sokáig, nagyon sokáig nem felejtünk el."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani az Agave Kiadónak!
Értékelés: 2,5

Daniel Glattauer: A hetedik hullám

Elolvasva: 2012. 11. 04.
Mindenképpen el szerettem volna olvasni ezt a részt is az első után. Az első rész sziporkázó volt és a végén egy nagy csattanóval fejeződött be, amit egy hibaüzenet követett a rendszergazdától.
És itt folytatódik ez a rész. Emmi és Leo kapcsolata folytatódik, bonyolódik, szövődik hol jobb, hol rosszabb mederben. Én titokban egész idő alatt kis sunyin azt reméltem, hogy minden rendben lesz közöttük. Hogy el fog tűnni Pamela és Bernard is. De azt nem gondoltam volna, hogy Emmi ennyi ideig és így húzza majd Leo fejét. :) De minden jó ha a vége jó, és a legvégén a telefon is meglett!

"A Gyógyír északi szélre folytatása! Egyetlen ember nem adhat meg mindent a másiknak. De akarnia kell. És soha nem adhatja fel, hogy legalább megpróbálja. Leo és Emmi véletlenül kezdenek e-mailezni egymással, s noha egyetlenegyszer sem találkoznak, szenvedélyesen egymásba szeretnek. Csakhogy Leo váratlanul Amerikába távozik, levélváltásuk megszakad. A férfi egy év után tér vissza Bostonból, s újra levelezni kezdenek. Mindketten érzik, hogy még mindig vonzódnak egymáshoz. Talán mégis jó lenne találkozni, hogy végre kiderüljön, hogyan tovább.
Értékelés: 4 (De csak azért, mert a legnagyobb csattanó nekem az első részben volt.)

Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre

Elolvasva: 2012.  10. 28.
Két könyvtáros kolléganőm már nagyon régóta ódákat zengett erről a könyvről, így muszáj voltam én is elolvasni. :) Erre pont kapóra jött a szombat estém, amikor a betegségemmel együtt ágyban feküdtem az e-book olvasóval és olvastam. Majd letettem, ahogy végeztem.
Szuper volt, egyszerűen szuper! :) Nem gondoltam volna, hogy egy e-mailekből álló folyam ilyen élményt vált  majd ki belőlem. Óriási élményt váltott ki belőlem és rájöttem, hogy még mindig menthetetlenül romantikus vagyok!
A történet ott kezdődik, hogy Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like című magazint, de egy betűt félreüt és Leo Leikénél köt ki a levelet. Majd jönnek a sorozatos e-mailek és innen válik izgalmassá a történet. De nem fogom lelőni a poént, aki csak teheti olvassa el! :)

"Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Minthogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kénytelen felvilágosítani őt a tévedéséről. Így veszi kezdetét a különleges levélváltás, melynek során a teljes ismeretlenség és kedves bensőségesség közti keskeny mezsgyén egyensúlyozva egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett, egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját? És ha igen, hogyan tovább?"

Értékelés: 5

Jeff Lindsay: Dupla Dexter

Elolvasva: 2012. 10. 07.

Első találkozásom Dexterrel nagyon sok évvel ezelőtt történt. Pontosabban akkor, mikor elindult a sorozat azon a bizonyos csatornán.Viszont nem sokáig tartott a kapcsolatunk, mert még az első részt sem tudtam végignézni, valahogy nem jött be. De gondoltam, hogy adok neki még egy esélyt, hátha könyv formában más lesz.
Viszont múlthéten megváltozott valami. Elkezdtem olvasni ezt a könyvet és lapról lapra beleszerettem Dexterbe. Mint magába a gyilkosba, mint a laborban dolgozó munkatársra és mint családapába.
Több helyen is olvastam kritikákat és mindenhol véresebb jeleneteket írtak, én pedig itt is vártam, vártam és vártam. És nem jött el (amit ugyan nem nagyon bánok így utólag). Volt ugyan benne véresebb részek, de ezt még szerencsére én is kibírtam.
A történet közepe egy kicsit laposabb volt, de miután elmentek Key West-be felgyorsultak az események, pörgősebben faltam én is a betűket, minél hamarabb a végére akartam érni (ami sikerült is :D).
De ne felejtkezek el Ritáról sem, aki jóban-rosszban Dexter mellett áll és van egy olyan érzésem, hogy tudja is, hogy mivel foglalkozik esténként az utcán Dexter. Aki ugyan rosszat tesz, de rossz emberekkel teszi azt a rosszat. Rita egy kicsit furcsa számomra, a nem befejezett mondataival néha összeszedetlen, de közben meg nagyon értelmes dolgokat mond.
A végére a gonosz szerencsére elnyeri méltó jutalmát, igaz nem olyan értelemben, amiben Dexter szerette volna, de az már biztos, hogy nem fog többé gyerekeket ellopni.
Aki biztosra tudja, hogy Dexter mivel foglalkozik az szerintem Brian, a bátyja és Deborah a húga.
Összességében nagyon jól sikerült ez a találkozásom Dexterrel és lehet, hogy még a sorozatot is elkezdem majd nézni.

"Dexter Morgan nem egy átlagos sorozatgyilkos. A nappali műszakban is örömét leli, amikor éppen vérfoltelemzést végez a Miami Rendőrkapitányság alkalmazásában, de igazából az éjszakai hobbiját élvezi... amikor gyilkosokra vadászik. Úgyhogy egyáltalán nem teszi boldoggá a felfedezés, miszerint valaki a nyomában jár, megfigyeli őt és utánozza a módszereit - Dexter kifejezetten rosszul viseli a boldogság hiányát, viszont megvannak a módszerei arra, hogy számára élvezetes módon intézze el a problémáit.

A Dexter-sorozat előző öt sikerlistás könyvéhez hasonlóan a Dupla Dexter ugyanazt a morbid humort, izgalmat és feszültséget nyújtja az olvasónak, ami már eddig is hatalmas nemzetközi sikert hozott Jeff Lindsay-nek."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani az Agave Kiadónak!
Értékelés: 5

Rory Clements: Bosszúálló

Elolvasva: 2012. 09. 26.

Az év: 1592; a hely: Anglia - London; Erzsébet királyi udvara; a főszereplő: Shakespeare, aki John és nem William; foglalkozása: volt hírszerző, jelenleg iskolamester.
Fontos feladatot kap Essex grófja megbízásából, hogy kutassa föl Roanoke szigete elveszett telepeseinek túlélőit. Shakespeare elfogadja a feladatot. Ezzel egy időben magához hívatja sir Robert Cecil is, aki szintén egy feladattal bízza meg. Mégpedig, hogy kémkedjen Essex gróf után, mert ő a királynő bukását akarja. Shakespeare nem tud mit tenni, ezt a megbízást is kénytelen elfogadni. A nyomozása során viszont olyan dolgokba is belebukkan, mint két fiatal öngyilkosságnak látszó halála, ami után szintén elkezd nyomozni.

Úgy vágtam neki ennek a frissen megjelent regénynek, hogy nem vagyok egy történelmi regény kedvelő, nem olvastam Clements előző regényét. De gondoltam, hogy egy esély neki is jár. A regényben van krimi, romantika, történelem elbújtatva és ki-ki döntse el, hogy melyik teszik neki. Egy-egy megnyilvánulás, csúnya beszéd még néha nálam is kiverte a biztosítékot. Pl.: 188. oldal "Piszkos hazugság az egész, uraság. Azok a szukafattya, rühes képű, rothadt belű szajhák találták ki, amikor tetves pinájukért nem voltam hajlandó letenni a kialkudott fizetséget."
Az alaptörténet így leírva nem is tűnik olyan bonyolultnak, három szálon játszódik. De valahogy a könyvben olvasva nekem nagyon bonyolult volt. Többször is vissza kellett lapoznom, hogy megtudjam, hogy most ki kicsoda. Ő hogyan csatlakozik a történethez, kihez tartozik, Shakespeare ellen van-e, vagy éppen mellette? Lehet, hogy az én hibám és nem vagyok az ilyen történelmi regényekhez hozzászokva. Ennek ellenére voltak olyan részletek a regényben, amikkel viszont csak úgy suhantam.
Így utólag átgondolva szépen fel volt építve a történet, lehet látni, hogy mi miért történik. Viszont, ami nekem nem nagyon tetszett, hogy nagyon lassan történnek a dolgok. Vannak olyan oldalak a regényben, amiket feleslegesnek éreztem, mert nem adtak plusz információt.
Mindezek mellett Shakespeare családjáról, feleségéről is tudtunk meg dolgokat. Sőt a felesége miatt egy újabb szálba is belekapaszkodik és egy akkori fontos témáról (vallási megosztottság) is szót ejt.
Az utolsó néhány fejezet viszont teljesen feljebb húzta a regényt. Végre volt benne egy kis akció, végre megtudhattuk, hogy kicsoda Eleanore Dare és végre a rossz elnyerte méltó büntetését.

Összességében csak ajánlani tudom a könyvet a történelmi regények kedvelőinek, viszont a könyv címlapján megjelenő Daily Mail idézetével "Hátborzongató történelmi thriller" nem értek egyet, mert nem is volt hátborzongató, főleg nem thriller (legalábbis szerény véleményem szerint)!

"1592 - Londont a fekete halál, a pestis, Angliát a Nagy Armada pusztulása után ismét talpra álló Spanyolország fenyegeti. Erzsébet királyi udvara az eltérő érdekkörök csatájának színhelye. John Shakespeare, a volt hírszerző, jelenlegi iskolamester ide tér vissza családja köréből, amikor feladatot kap, hogy kutassa föl Roanoke szigete elveszett telepeseinek vélt túlélőit. A gyilkosságok útvesztőjében végzett felderítés során Shakespeare-nek nemcsak régi ellenségével, Topcliffe-fel kell folyamatosan megküzdenie, de egyszerre kell két urat szolgálnia, hiszen mind a királynő-kedvenc Essex grófja, mind ellenlábasa, Sir Robert Cecil titkos tanácsnok megbízását teljesítenie kell. A küldetés időközben már a saját és családja életéért való küzdelembe torkollik – rajta múlik, hogy testvéröccsét, Willt is megmentse a hóhér kezétől, mivel bizonyos szerelmes versek miatt hajszálon függ az élete.
Intrikák, konspirációk, cselszövések, felségárulás, trónkövetelés az 1590-es évek Angliájában, a katolikusok halálos vesszőfuttatása közepette. Clements díjnyertes történelmi krimije megnyerő módon ábrázolja a 16. század végi angol politika világát, miközben közelről mutatja a mindennapi élet ezer apró jellegzetességét."

Értékelés: 3/4

A könyvért szeretnék köszönetet mondani az Agave Kiadónak!

Könyv - Lawrence Block: Tánc a mészárszéken

Elolvasva: 2012. 07. 25.

Gondoltam, hogy adok még egy esélyt Block író úrnak és bevállaltam ezt a recenziós példányt. Régebben olvastam tőle egy betörős könyvet és az nagyon nem az én ízlésem volt. De előre nem gondoltam volna, hogy ma ezt fogom írni róla, hogy nem csak megszerettem Block írásmódját, hanem elkezdtem rajongani érte. :) Mintha egy másik írótól olvastam volna ezt a könyvet.
A 'Tánc a mészárszéken' című regénye a Matt Scudder sorozat kilencedik darabja. De még így is, hogy nem olvastam az első nyolc kötetet nem éreztem lemaradva magamat, nem voltak a regényben visszautalások az előző részekre.
Ami az elején egy kicsit zavaró volt, hogy ugrált a múlt és a jelen között. Lehet, hogy én szoktam meg, vagy ő csinálta másként, de úgy 30 oldal után már nem tűnt fel ez az ugrálás. Valószínű ezt annak lehet köszönni, hogy a stílus, amiben íródott, annyira pörgős, hogy még gondolkodni sincs ideje az embernek, mert annyira magával ragadja. A történet nagyon jól van felépítve, logikusan haladunk A-ból Z-be, szinte siklunk az egyik történetből a másikba. Megvannak az átvezetések is, én kifejezetten szerettem a hoteles, mindennapjait leró részeket. Nagyon jó ötlet volt a barátnő - Elaine – behozatal a képbe, legalább egy kis „lágyságot” kaptunk a véres részek között. Mind végig annak szurkoltam, hogy legyen már valami közöttük, mert Scudder megérdemli a boldogságot. De gondolom, ami késik, az nem múlik.
Ha már említettem a véres részeket, nekem egy volt, ami kiverte a biztosítékot. A mellbimbólevágós rész. Eléggé vizuális típus vagyok, ráadásul este, egyedül olvastam. Talán nem kellett volna. :) De ezt a részt leszámítva nem voltak számomra különösen véresebb részek.
Miután a végére értem, még mindig ott motoszkált a fejembe, hogy vajon a bűnös elnyerte méltó jutalmát? Biztos így kellett volna neki meglakolni? Elég volt ez a szenvedés neki, vagy éppen azt kellett volna neki is adni, amit ő tett az áldozatával? Ez mind mind olyan kérdés, amit csak akkor tudunk eldönteni magunkban, ha elolvastuk a regényt és beálltunk valakinek a pártjára.

Tehát csak egyetlen egy tanácsom van az olvasóknak. Aki Block rajongó, annak kötelező darab. Annak, aki még nem, az is olvassa el, mert itt vagyok én  élő példának. Megszerettem az író úrat!

"Matt Scudder szerint senki sem állhat az erkölcs és a törvény fölött pénze, hatalma és befolyása miatt, éppen ezért azonnal igent mond, amikor megbízzák azzal, hogy derítse ki, Richard Thurman valóban megölte-e gyönyörű és terhes feleségét – és még meg is úszta a gyilkosságot. A kérdésre meglehetősen egyszerű a válasz, csakhogy New York nem az a város, ahol az ember bármit könnyen megkaphat. Scudder, amikor még keményen piált, a város minden utcasarkán otthagyott egy darabot a lelkéből, ám ez az ügy mindennél mocskosabb, amit a Nagy Almában megtapasztalt. A nyomokat követve eljut a város szexiparának legaljára, ahol egy fiatal gyerek élete nem más, mint egy árucikk, amit meg lehet venni, tönkre lehet tenni... aztán elpusztítani.
Lawrence Block Scudder-sorozatának kilencedik darabja méltán nyert Edgar Allan Poe-díjat, Matt Scudder pedig megérdemelten lett a modern krimiirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja."

Értékelés: 5*

A könyvért szeretnék köszönetet mondani az Agave Kiadónak!

Könyv - Csabai Márk: Egy csibész naplója

Elolvasva: 2012. 07. 19.

Nagyon furcsa volt egy majdnem hasonló stílusú könyvet olvasnom újra, mint a Jurányi Zsoltét. Valahogy úgy érzem, hogy azt nem múlja felül egyik sem, de a fiatal író, Csabai Márk egy kifejezetten jó könyvet írt. :) Van  egy olyan érzésem, hogy hiába nem 'nőcis' könyvek ezek, nekem mégis nagyon bejönnek! :)

A történet annak ellenére, amit vártam nagyon pörős, eseménydús. Fent tudta tartani az érdeklődésemet, így tegnap le se tettem addig, amíg be nem fejeztem. :)

Nagyon jópofák a szereplők is, olyan lazán, könnyedén veszik az akadályokat, hogy néha csak lestem, hogy vajon ez nálunk, a mi kisvárosunkban is így menne vajon? Például a kis mentős akció a határnál. Na ez a szituáció meg kifejezetten tetszett! :)

A történet elején Széplábú Gabriella (nem utolsó sorban NR illatban pompázó hölgyike) nehéz feladat elé állítja a mi Viktorunkat, ahol a barátság nagyon fontos szerepet játszik a feladatában. El is gondolkodtam azon, hogy lenne-e minden embernek két olyan barátja, akire ilyen helyzetben számíthatna?

A végén pedig egy olyan csattanóval tudta a pincér-író befejezni a történetet, hogy csak én is néztem. De aki kíváncsi erre, az mindenképp olvassa el, mert én ugyan nem lövöm le a poént, az biztos! :))

És nem utolsó sorban a könyv stílusáról, nyelvezetéről is szólnék pár szót. Ahhoz, hogy a történet ilyen olvasható, élvezhető legyen ez sem egy utolsó szempont, hogy megfelelően legyen írva. Nagyon jól ki vannak dolgozva a szituációk, a különböző helyzetek reagálása, egymás szívatása, a csöppnyi romantika és a mélyebb beszélgetések is. 

Egyszóval a fiatal csibész világcsavargó nagyon odatette magát, és remélem a következő regénye is jóra sikeredik! 

"„Néha nézz a dolgok mögé. Ha szar a helyzet, igyál egyet – jobb nem lesz tőle, de legalább nem remeg a kezed. Próbálj meg a maffiával szembeszállni. Humorral mindent elviselhetőbbé lehet tenni, még azt a lőtt sebet is. Tudsz jobbat? Van más választásod? Ha akarnak, legyűrnek, ha akarod, te gyűröd le őket. A kísérőd legyen egy csecsen, a társad egy borotvaéles pesti arc, és a fegyvered egy kilenc milliméteres. Használd az eszed. Küzdj és nevess! Ja, és a legfontosabb. Ne bízz senkiben, főleg a nőkben nem. Mik az esélyek, ha ellenfeleid az iskolában, te pedig az utcán tanultál?”
Csabai Márk huszonhét éves író, pincér és hivatásos világcsavargó.
Első regénye Heltai Jenőt juttatja eszünkbe, jellegzetes humorával, kőkemény kalandjaival és valami igazi, pesti csibészséggel."

 

Értékelés: 5

A könyvért szeretnék köszönetet mondani az Ulpius könyvkiadónak!

Könyv - Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Elolvasva: 2012. 07. 12.
A molyos barangolásaim során jutottam el egy kihíváshoz, aminek az volt a lényege, hogy olvassuk el újra a Micimackót. Gyorsan nekiálltam felkutatni a saját példányomat, míg végül az egyik rejtekhelyen sikerült megtalálnom a Micimackó kuckóját. Neki is láttam és ma a munkanélküliben sorban állás közben be is fejeztem. Volt ám nagy nézés tinik részéről, hogy milyen könyv van a kezemben, de én legalább olvasok! :)
Így sokadik olvasásra is nagyon tetszett, egyszerűen imádtam. Azt a stílust, azokat a helyzeteket, amibe belekerültek és a történetbe beleszőtt kis versikéket. Kedvenc részem pedig még mindig az utolsó fejezet, Micimackó és Róbert Gida kettőse.
Ez a könyv szerintem kötelező olvasás mindenkinek!

"A klasszikussá vált meseregényben a Százholdas Pagony, a Bánatos Bozótos és a Hét Fenyőfa környéke egy kisfiú és állatbarátai kalandjainak színhelye.

Micimackó az erdőben él, saját kuckójában. Ugyanebben az erdőben lakik a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős Füles, a vidám, ugrálós Tigris, Kanga, a kengurumama és kicsinye Zsebibaba, és persze Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos és izgalmas esemény…

Milne filozófikus, ám egyben naiv prózája híven tolmácsolja a gyermeki világlátást, stílusa gazdag groteszk nyelvi fordulatokban. Karinthy Frigyes kongeniális fordításában élvezhetik a magyar olvasók – nemcsak a kicsinyek, hanem a felnőttek is, egy mély és játékos lélek tükrét fedezve föl bennük."

Értékelés: 5

Könyv - Jurányi Zsolt: Az alvilág zsoldjában

Elolvasva: 2012. 07. 07.

"Szemért szemeket, fogért fogakat."
Egyszerűen nagyszerű, de mégis megrázó és hihetetlen.
Ezzel az egyszerű mondattal tudnám jellemezni ezt a könyvet. Nagyszerű, mert olyan dolgokat ír le, amibe egy hétköznapi tanár, könyvtáros, egészségügyi dolgozó, vagy akár egy diák nem lát bele (jobb esetben). Megrázó és hihetetlen, mert ha ezeknek a dolgoknak a fele is igaz (márpedig miért ne lenne igaz), akkor ez egy mindennapi embernek felfoghatatlan és durva történet. Felfoghatatlan, mert ha tényleg így van, és ezek történnek a hátunk mögött a fővárosunkban és szerintem minden városban, akkor tényleg van alvilág, fekete világ.
Vegyes érzelmek uralkodnak bennem, de ennek ellenére ha valaki megkérdezi, hogy mi a véleményem erről a könyvről csak jó dolgokat mondok el, és ajánlom neki olvasásra. Úgy voltam vele, hogy még még még, akarom tudni, hogy mi történik Tündivel, Boikóval, az ukránokkal stb. Ezért szinte faltam az oldalakat. Az utolsó pár oldalnál már láttam, hogy itt valami nem lesz rendben, tutira nem lesz happy end a vége. És jól is gondoltam.
Itt nem teljesen igaz az a mondás, hogy a rossz elnyeri a méltó jutalmát. Mert Alex rossz volt egyáltalán? Attól függ, hogy honnan nézzük. Egyik szempontból nem, mert aki bajba került és ő csapatába tartozik, azért kiáll teljes mellszélességben. Másik szempontból pedig ahol tudta ott húzta le az embereket. Gondoljunk csak a farmeros, vagy az órás esetre. De ennek ellenére én megkedveltem és szívesen olvasnám a letartóztatása utáni korszakot is.
Sajnálom, hogy nem tudott egyetlen egy lány sem tovább maradni vele, mert a szavaiból számomra kitűnt, hogy a szerelemre, megállapodásra, családalapításra viszont vágyik. Ahogy a családja is. De ha jobban belegondolunk, akkor ki az a normális nő, aki egy ilyen ún. alvilági emberrel hosszabb időt kibír?
Összességében nagyon bejött a könyv, imádtam olvasni és én úgy érzem, hogy minden leírt szó valós.


"Történetem szereplői, az éjszakai emberek, egytől egyig létező személyek. A történetek valósak. Megdöbbentő, de megtörténtek. Én csak leírtam azt, amit láttam, hallottam, illetve átéltem. Ezt a világot csak az ismeri igazán, aki benne élt, aki tudja, hogyan működik. Én hosszú évekig éltem ebben a közegben…

Ha valaki korrekt volt velem, azt sosem felejtettem el, és sokszorosan fizettem neki a jóért jóval. Később, amikor már megvolt a testőrcégünk, az irodám falán a következő volt olvasható: »Mindenki az érdemei szerint nyeri el a jutalmát. Ha te ellenem kihúzod a kardod, én az enyémmel a feleséged, lányod és a bölcsőben fekvő gyermeked szívét szúrom keresztül.« Ez a jelmondat azonban csak az utolsó időszakban volt rám jellemző."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani az Ulpius könyvkiadónak!

Értékelés: 5

Könyv - Donn Cortez: CSI: Miami – Veszélyes hit

Elolvasva: 2011. 03. 07.
A városi ABC-be lehet kapni JLX kiadós könyveket 500 Ft-ért. Az összes helyszínelős könyvet megvettem, és el is kezdtem olvasni. A mostani magamhoz képet elég gyorsan sikerült is. Elég helyszínelő sorozat függő vagyok, de erre a részre nem tudtam rájönni, hogy láttam-e már. De a lényeg, hogy nagyon tetszett, és még van egy pár ilyen könyvem. :)

"Horatio Caine hadnagyot és a Miami-Dade bűnügyi labor munkatársait egy titokzatos halálesethez riadóztatják. Phillip Mulrooney-t, a Földi Paradicsom étterem alkalmazottját a mosdóban, a rozsdamentes acélból készült vécécsésze fölé hajolva találják; ruhái cafatokban lógnak róla. Arcán égésnyomok, a mobiltelefonja felrobbant. Hihetetlen, de úgy tűnik, villámcsapás végzett vele.

Ezzel szemben az étterem alkalmazottai Isten kezét látják a döbbenetes halálesetben – szerintük Mulrooney maga hívta ki a Teremtő haragját, amikor kétkedni kezdett a Vitalitás-módszer filozófiájában, mely szerint a belső szépséget kizárólag a testünk és lelkünk ápolásával érhetjük el.

Horatio Caine filozófiája azonban abban rejlik, hogy az áldozat igazságtételért kiált, és ennek érdekében a miami helyszínelők eget-földet hajlandóak megmozgatni…"

Értékelés: 5

Könyv - Mike Gayle: Fő a kötelesség?

Elolvasva: 2010. 05. 24
Mikor először kézbe vettem a könyvet a könyvtárban, már akkor furcsállottam, hogy egy férfi ilyen jellegű könyvet írna. Volt bennem egy kis fura érzés, de az első 50 oldal után eltűnt belőlem, és olyan volt, mintha a férfi Bridget Jones-t olvasnám. Megfordultak a szereplők benne, de nagy élvezet volt végre egy férfi oldaláról ezeket a dolgokat olvasni. Ugyanúgy őrlődnek ők is, mint mi, csak nem valják be. :)

"Duffynak 28 éve sikerül kibújni a felelősség alól, de végül rá kell döbbennie, hogy nem maradhat örökké gyerek. A rosszul fizetett alkalmi munka kezd nagyon is véglegesnek látszani, a homloka is egyre idegesítőbben terjeszkedik a haja rovására. És, mintha ez nem volna elég, barátnője, Mel, aki már jó ideje elviseli, eljegyzést akar. Bevásárló autók az Ikeába, vacsorameghívások megálapodott családokhoz, a szó a babák körül forog, Duffynek a hideg futkos a hátán. A világi javakban nem bővelkedik - mindössze a tévéje távirányítója, a sörök a hűtőben és a lemezgyűjteménye - de arra azért alkalmas, hogy kezét a szívére téve azt mondja, "Igen". Abban is biztos, hogy Mel az a lány, akit neki teremtett a sors. De hát akkor miért szeretné a "holtomiglan holtodiglan" sort átírni arra, hogy "négyévente megújítandó"?

Értékelés: 10/8

Könyv - Max Allan Collins: A kétarcú ember

Elolvasva: 2010. 05. 16
Ez volt a másik CSI könyv, amit bent találtam a könyvtárban, és hiper szuper gyorsan elolvastam. Ez a LA helyszínelők egyik adását mondja el nekünk, amire én nem tudtam rájönni, hogy melyik lehet. Viszont így még izgalmasabb volt! :) Sokáig azt hittem, hogy nem az a gyilkos, akire gondoltam, de beigazolódott a gyanúm, és elnyerte méltó jutalmát.

"Kedvenc Las Vegas-i helyszínelőink újabb kalandos és minden eddiginél izgalmasabb nyomozásra invitálják hűséges olvasóikat. A Bűnös Város egyik szállodájában agyonlőnek egy ügyvédet, aki a maffia-perekben szerezte kétes hírnevét. Las Vegas külterületén egy rozsdásodó lakóbusz alatt az építőmunkások egy tizenöt éve meggyilkolt, mumifikálódott emberi testre bukkannak. A helyszínelők ezúttal is reménytelennek látszó küzdelmet vívnak az idővel, valamint az agyafúrt és gátlástalanul kegyetlen bérgyilkossal, aki amint rádöbben arra, hogy sarkában a törvény, egymás után szedi újabb és újabb áldozatait. Gil Grissom és csapata - Catherine Willows, Sara Sidle, Warrick Brown, Nick Stokes -, Jim Brass nyomozóval karöltve ezúttal már nem csupán a gyilkossal, hanem az FBI-jal is megvívja a csatát. Mint azt már megszokhattuk, a feszültség egyetlen percre sem csökken, s a helyszínelők aprólékos és fáradságos munkája fényt derít minden rejtélyre. Íme, a legújabb, izgalmas kötet a sorozat kedvelőinek!"

Értékelés: 10/9

Könyv - Max Allan Collins: CSI: Miami – Floridai ámokfutás

Elolvasva: 2010. 04. 10
Egy kicsit meg is lepődtem, meg meg is örültem neki, mikor rátaláltam erre a könyvre a könyvtárban. Megszoktam már, hogy ilyen jellegű könyveket nem találok. Nagy izgalommal vetettem bele magam az olvasásba, és csak úgy faltam a sorokat. Nagyon jó volt, hogy nem kellett a szereplőket elképzelnem, hanem előttem voltak a színészek. Teljesen meg voltam győződve, hogy ki a gyilkos, és olyan csavart vett a vége, hogy csak én is pislogtam. Igaz nem jöttem rá, hogy láttam is ezt a részt, és így még élvezetesebb volt.

"A magyar olvasóknak is bemutatkozik a televízió képernyőjéről már jól ismert MIAMI helyszínelő csapat: Horatio Caine, Alex Woods, Calleigh Duquesne, Eric Delko és Tim Speedle. Las Vegas-i kollégáikhoz hasonlóan ők is kíméletlen tempóban üldözik a gátlástalan gyilkosokat, és a látszólag semmitmondó nyomokból kiindulva sorra oldják meg a rejtélyeket. A történet Las Vegasban - még Grissom területén - kezdődik, ahol holtan találnak egy fiatal énekesnőt. Minden nyom a szállodamágnás Thomas Lessorhoz vezet, ám, jó kapcsolatainak és szerencséjének köszönhetően, Grissom és csapata kénytelen végignézni, ahogy a férfi felszáll a repülőre, és úgy tűnik, megússza a dolgot... Miamiban azonban már nem érkezik meg a szállodájába, és a tengerparton egy tinédzser párocska hátborzongató csomagot talál a homokba ásva. Vajon kinek állhatott az érdekében kiiktatni a cseppet sem makulátlan erkölcsű üzletembert? És ezzel megkezdődik a hajtóvadászat... Horatio Caine és emberei szívós következetességgel és kitartással nyomoznak, s fáradozásuk végül elnyeri jutalmát. A feszültség egyetlen percig sem csökken, és mint azt már megszoktuk, csak a könyv legvégén derül fény az igazi tettes vagy tettesek kilétére és indítékaira. Íme, egy újabb izgalmas olvasmány a sorozat kedvelőinek!"

Értékelés: 10/9

Könyv - Peter Mayle: Egy év Provence-ban

Elolvasva: 2009. 10. 30
Megmondom (vagyis leírom) őszintén, hogy nekem ez a regény nem tetszett. Olyan sok jót olvastam Mayle-ről és regényeiről, hogy nagy öröm volt mikor szembejött velem a könyvtárban. Elolvastam a fülszövegét, és vártam izgatottan, hogy olvashassam. Majd elkezdtem olvasni, és egyre nehezebben ment a sok leírás olvasása. Az elején még tetszett, szinte én is ott voltam az étkezéseknél, velük bicikliztem a tájakon, de végére már kínszenvedés lett. :(
Ha szembe jön velem egyszer még egy könyve, adok neki egy esélyt.

"Az ifjú angol házaspár, Peter és neje búcsút int Angliának. Tanyát vásárol Dél-Franciaországban, áthozatja a csatornán két kutyáját, és gyökeret ereszt Provence-ban. Hamar kiderül számukra, hogy az itt élők a hagyományaikhoz ragaszkodó, sokat évődő, de keményen dolgozó derék emberek, akik fél lábbal a múlt században élnek, mégis hamisítatlanul korunk gyermekei. Az ételek iránti érdeklődésük pedig egyenesen a megszállottsággal határos. A jó kenyérért, ha kell, öt faluval is arrébb zarándokolnak, alaposan meggondolják azt is, hol vegyenek bort, a húsokról, sajtokról, tenger gyümölcseiről már nem is beszélve. Az ebédidő hétköznap is két óra, a táplálkozás - amelynek a maga módján mindenki szakértője - szent és sérthetetlen tevékenység. A mulatságos történetek és páratlan gasztronómiai élmények olvasása közben észrevétlenül is szakértőivé válunk a legendás Provence-nak, s olyan értékes információkhoz jutunk, melyek semmiféle útikönyvben nem szerepelnek."

Értékelés: 10/6

Könyv - Mark Cotta Vaz: Twilight: Kulisszatitkok

Elolvasva: 2009. 08. 24
Tegnap kivégeztem ezt a könyvet is. Ahhoz képest, hogy elég gyorsan olvasok, jól eltotojáztam ezen a könyvön. De minden szavát, mondatát, képét ki akartam élvezni, és csak olyankor olvastam, mikor egyedül voltam, nyugodt környezetben. Elég olcsón jutottam a könyvhöz, mert ugye nekem ezt muszáj megvennem, de minden forintját megérte! :)
Nagyon sokmindenről olvashatunk a könyvben. Mint ahogy a cím is mondja, rengetek kulisszatitokról. Minden egyes titok nagyon tetszett, egytől - egyig. Edward fényes, csillogó bőrétől kezdve egészen addig, hogy eredetileg kié a Cullen villa stb. Alkonyat rajongóknak KÖTELEZŐ!

"Stephenie Meyer regénye több mint 30 hétig vezette a New York Times bestseller-listáját. Emellett elmondható, hogy mára világszerte igazi kulturális jelenséggé vált. 2008-ban a Twilight saga első részéből nagysikerű filmet forgattak. Az alapos, gazdagon illusztrált kötet segítségével megtudhatod, hogyan született film az Alkonyatból, ebből az olvasók millióit magával ragadó történetből. Az igényes kiállítású krónikáskönyv bemutatja, miként varázsolta mozivászonra Catherine Hardwicke díjnyertes rendezőnő és csapata Meyer lélegzetelállító világát. Az ismert szerző, Mark Cotta Vaz eddig be nem mutatott fényképek, exkluzív interjúk és személyes beszámolók segítségével kalauzol minket a színfalak mögé. Megismerkedhetünk a rendező, a producerek és a díszlettervezők munkájával, így szinte magunk is részesévé válunk az alkotás folyamatának. A könyvből sok egyéb kulisszatitok és anekdota mellett az is kiderül, hogyan született meg a Cullen család címere, miként forgatták a film legdrámaibb jeleneteit, sőt még az is, hogy miért szikrázik a napsugaraktól olyan csodálatosan a vámpírok bőre. És a film forog tovább... Ne foszd meg magad az élménytől!"

Értékelés: 10/9,5 (de csak azért, mert én több képet elnézegettem volna:) )

Könyv - Patrick Süskind: Parfüm - Egy gyilkos története

Elolvasva: 2009. 07. 17
Hát mit is mondjak (vagyis írjak) erről a könyvről. Tudnék jót is meg rosszat is. Az biztos, hogy itt is a bevált receptet tudnám írni, vagyis a könyv jobb volt, mint a film. Sokkal részletesebb volt, sokkal jobban át tudtam élni magamban a helyzeteket, mint a filmben. Viszont egyet sajnálok csak, de nagyon nagyon, hogy nem érezhettem meg én is az összes illatot / szagot, amit leírtak a könyvben. Igaz amilyen kifinomult szaglásom van, ez lehet nem volna jó ötlet. :)
A főszereplő Grenouille iránt sokszor nem tudtam, hogy mit érezzek. Volt mikor szerettem, volt mikor sajnáltam, de volt olyan is, hogy undorodtam tőle, vele örültem, mikor megkapta az állását. Egy olyan világot teremtett magának, aminek a középpontjában az illatok állnak. Ő így volt szerelmes is, az illatok által. A hőn áhított nőnek is az illatát vette feleségül. És végül az alattvalójává tette az egész világot, majd nagyot bukott. Sajnos ez a mai világban is így van, hogy a magasról nagyon mélyre lehet zuhanni. Ajánlom mindenkinek, aki csak teheti olvassa el.

"A német Nagy Könyv legnagyobb német nyelvű sikere. Megjelenése után szinte azonnal világsiker lett, negyvenkét nyelvre fordították le a titokzatos író nem kevésbé titokzatos könyvét. Jean-Baptiste Grenouille az illatok géniusza volt, aki a 18. századi Franciaország többi szörnyetegével szemben azért merült feledésbe, mert zsenialitása és nagyravágyása olyan területre korlátozódott, amely nem hagyott nyomot a történelemben.Grenouille számára a világ nem fények, színek, látható-megfogható dolgok összességéből, hanem az illatok sokszínű forgatagából állt. S mert ez a furcsa lény első eszmélésétől kezdve a művészi tökélyre törekedett, megalkotta a világ legtökéletesebb parfümjét. A csodálatos szert, amellyel ha behinti magát, szeretni fogják. Nem tudnak majd ellenállni neki a nők, megkívánják, őt, a szerencsétlent, aki Párizs legbűzösebb pontján, a Halpiacon született. Vágya megvalósítása közben attól sem riad vissza, hogy, a parfüm eloállításához több tucat ártatlan lány lenyúzott bőrének illateszenciájára van szüksége. A mindvégig hátborzongató történet olvasása közben szinte lehetetlen eldönteni: a mű a zsenialitásról, a művészi tökéletesség áráról, a magányról, a bűnről írott példabeszéd, vagy pedig dermesztő horror."

Értékelés: 10/8,5