Elolvasva: 2010. 07. 31Kedvenc karakter: Ethan
Valószínűleg jó pillanatban álltam neki. Nem ilyen végkifejletre számítottam, szomorú, megható és egyben romantikus volt. Szokatlan volt számomra, hogy minden fejezetben az életét egy kung-fu filmmel hasonlítja, és így én is beláthattam egy kicsit a kung-fu filmek világába (mert ugye nem vagyok járatos benne). Azt viszont nem gondoltam volna, hogy a nagyapával ilyen dolog történik a végén. Tudom, hogy nem illik ilyet írni, de jópofának tartottam, ahogy becsempészte a vadnyugati regényt a nagypapa mellé. A vége a számomra egy picit befejezetlen. Kíváncsi lettem volna, hogyan alakul Nicci és Ethan sorsa. De lehet ez az írónő következő regénye lesz. :) Ja, és ahányszor leírta a kávét és a teát, rögtön rohannom kellett nekem is egyért, hogy átérezzem az ízt. :)
"Hősnőnk, Nicci Bradford igazi rajongója a kung-fu-filmeknek és a bennük tükröződő keletnek – viszont nyugaton él. Egyedül. Szingliként, egy szürke nagyváros borongós hétköznapjaiban. Egészen addig, míg a sors össze nem hozza néhány új emberrel, s míg rá nem döbben, hogy néhány régi ismerősét feleannyira sem ismeri, mint gondolta. Innét kezdve az élete egyre inkább egy kung-fu-filmre emlékeztet – csak épp verekedés nélkül. Bár szó, ami szó: nagy ritkán elcsattan egy-egy kemény és megérdemelt pofon…
Karen Brichoux a Fülöp-szigeteken született. A Kennedy-gyilkosság után, de még Nixon lemondása előtt. Nyolcéves korában látta élete első kung-fu-filmjét, az Öt saolin-mestert. Ez az élmény szemlátomást örökre megfertőzte. A diploma megszerzése után még további hét évig európai történelemmel foglalkozott, majd rádöbbent: megeshet, hogy professzori állásba kényszerül. Mire csapot-papot hátrahagyva elmenekült az egyetem túlságosan is földközeli világából, és történetek írására adta a fejét. Az Egyesült Államokban él férjével és számos bundás háziállatával."
Értékelés: 4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése