Elolvasva: 2010. 06. 22Gyors sikerélményre volt szükségem, most a rohanó napok ideje alatt, és ezt a könyvet vettem kézbe. Az írónő saját tapasztalatait meséli el nekünk. Menekülését, pihenését a házasságából. Jó lenne, ha csak így menne mindenkinél, hogy elvonulva élni egy évet csak úgy. Ezért az egyért irigyeltem. Biztosan nehéz érzéseket közvetíteni egy regényen keresztül úgy, hogy legyen benne azért némi olvashatóság, de itt én néhol nagyon szenvedtem. Voltak olyan részek, ahol meg csak úgy pörögtek az események. Egyszer el lehetett olvasni, többször nem szeretném.
"Egy asszony őszinte vallomása a belső megújulás útjáról. Bár látszatra jól mennek a dolgok, két sikeres felnőtt gyerek, akik már kirepültek a családi fészekből, jól kereső férj, saját karrier, Joan Anderson mégis úgy érzi, élete elszürkült, zsákutcába jutott. Egy évre tengerparti nyaralójukba költözik, hogy magára találjon. A kiszakadás a feleségszerepből, a hétköznapokból, hozzásegíti egyfajta újrakezdéshez. Az otthoni tennivalók több évtizedes rutinja helyett végre csak maga lehet, együtt él az apály és a dagály ősi ritmusával, felfedezi teste és lelke szunnyadó energiáit, s mindez felszabadító erővel hat rá. Megtanul hinni önmagában, erőt meríteni a természetből, az egyszerű emberi örömökből."
Értékelés: 10/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése