Elolvasva: 2010. 04. 05
Nem bírtam ki, és felkeltem ma reggel, hogy még a nagy zsivaj és készülődés előtt befejezzem. Ez volt Gavalda első könyve, ami szembejött velem a könyvtárban jó pár hét keresés után. Lehet nem volt a legjobb ötlet ezzel a könyvvel kezdenem, de ez volt. Adott volt Chloé, gyerekekkel, aki az apósához menekül, mikor a férje úgy dönt, hogy egy másik kedvéért elhagyja őket, és összepakol a bőröndjeibe és elmegy. Chloé nem marad a közös lakásukban és elmegy az apósához a gyerekekkel. Egyik éjjel pár pohár bor mellett elkezdenek beszélgetni. Furcsa volt az én számomra, hogy két ismeretlen ember milyen jól el tud beszélgetni, és milyen mély dolgokat is megbeszélnek. Jó volt, és akarok még tőle olvasni!! :D
"Anna Gavalda regényének története szinte egy mondatban összefoglalható: egy fiatal nő magára marad, mikor férje úgy dönt, elhagyja "egy másik" kedvéért, így az asszony apósával és a gyerekekkel vidékre utazik, ahol a két felnőtt évek óta, először ül le beszélgetni. Ahogy az após apránként megnyílik, lefoszlik róla a tárgyilagosság maszkja, és egy sérülékeny, csupa-seb ember áll előttünk, aki élete nagy szerelmének történetét meséli el a "múlt időbe tett" nőnek... Gavalda regényében a vigasztaló is vigasztalan marad. Az após története egy másik (talán jobb vagy szebb) életet villant fel, és ebben a villanófényben saját elvesztegetett lehetőségeinkre, eljátszott esélyeinkre ismerünk. A szerző nem mond ítéletet, nála az erő nem érdem, a gyengeség nem megvetendő rossz, hanem mindenki a rászabott élet ilyen-olyan jelmezét viseli, hol elegánsan, hol feszengve, és ha szorít a ruha, azt is inkább az idegenek veszik észre, ahogy elsietünk közöttük. Anna Gavalda regényében minden elharapott szónak jelentősége van, minden apró mozdulat, kis rezdülés, félrekapott tekintet színpadi pontossággal van a helyén. Mert ezekből az apróságokból áll össze egy történet, egy szerelem, egy sors. A Szerettem őt igazi kamara-dráma, amely a fiatal francia írónőt szinte azonnal nemzetközi hírű íróvá tette."
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése