Elolvasva: 2009. 05. 25Ezt a könyvet a kolleganőm ajánlotta szintén. Első ránézésre tipikus ifjúsági könyv, ugye az Amerikai Gyermekkönyvtárosok ajánlásával, már a borítón látható. Na, és kb. ennyi, amit egy gyereknek szerintem tudnia kell erről a könyvről. Legalább is olyan 14 éves korig. Ahogy utána olvastam az írónőnek, meg a könyveimnek mindegyik ilyen hangulatú. A hangulatát úgy tudnám leírni, hogy szürke. A főszereplő Jonas, aki egy olyan világban él, ahol teljes a harmónia a családok és az emberek között. Vannak A és B nemű egyének, és az életkort is úgy számolják, hogy hatos, tizenkettes. Mindenkinek ugyanakkor van a születésnapja, ami egy beavatási szertartás. Meg van szabva, hogy mikor mit kaphatnak; biciklit pl.: kilencesként. Tizenkettesként döntenek róluk, hogy mi lehet majd belőlük, ha nagyok lesznek. És Jonas lett a kiválasztott, az Emlékek őre. Engem még az is meghökkentett, hogy pl.: senkinek nincs emléke, nem látnak színeket, és a halál sem megválasztható, hanem mindenkinek megvan, mikor lehet elbocsátani. Kicsit érdekes, furcsa, elgondolkodtató.
"A tizenkét éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik évüket betöltő fiúk és lányok egész életre szóló pályát kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt tárul fel, milyen titkok lapulnak az őt körűlvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát."
Értékelés: 10/8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése