Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Elolvasva: 2013. 01. 04.
Moore íróval még nem volt közelebbi viszonyom, távolról már szemléltem a könyveit, írásait, de csak most sikerült közelebbi viszonyt létesítenem vele. Több helyen is olvastam, hogy ő a magyar Rejtő Jenő külföldi megfelelője. Na itt már egy kicsit kezdtem félni, ugyanis Rejtő Jenőt nem sikerült megszeretnem még a mai napig, pedig próbálkoztam.
A címet nagyon nehezen sikerült megjegyeznem, de szerintem nagyon muris. :) A borító pedig a maga színességével és emberi mivoltával nagyon bejön, nagyon jól eltalálta a kiadó!
A főszereplő Tucker Case a könyv (egyik) alfahímje. A kezdés itt is sikerült in medias res-sel, de megtudjuk, hogy hogyan került egy pálmára felkötve egy kannibállal. Eléggé kacifántosra sikeredett az ide érkezése, pilótaként dolgozott, de a szex és az alkohol éhsége miatt elbocsátották. Majd felfigyelt rá egy orvos egy bizonyos Mikronézia szigeten élő és felfogadja saját bejáratú pilótájának. Kalandos utazásnak egyik állomása volt a pálmafára kikötése. Különleges emberekkel ismerkedett meg, míg elért a szigetre. Volt szerencséje találkozni Kimivel, a fülöp-szigeteki transzvesztitával és Robertoval a gyümölcsevő, napszemüveges denevérrel. Miután megérkezett megismerkedett a doktor feleségével is, aki szintén orvos és mint később kiderül, ő az Égi Papnő, a doktor pedig a Varázsló. Érdekes volt, ahogy lapról-lapra estek le a történések, hogy ki kicsoda stb. Természetesen Tuck is rájön egy-két dologra és muszáj neki nyomozni és bejárni a cápanéphez a zuhanytálca alatt.
Összességében eléggé megkedveltem Moore regényét, volt, hogy felnevettem egy-két poénon, volt, hogy nagy odafigyelésben kellett olvasnom, hogy el ne veszítsem a fonalat.
Kedvenc szereplőm pedig természetesen a napszemcsis denevér lett. :)

"Christopher Moore, a Biff evangéliuma szerzője most újabb őrült kirándulásra invitál mindenkit. Ezúttal egy trópusi paradicsom kellős közepébe: a fura kultuszok, a kedélyes kannibálok, az őrült tudósok, az eltökélt nindzsák és a beszélő denevérek világába. Kétbalkezes hősünk, Tucker Case, egy macsó férfi testében csapdába esett reménytelen kockafej, aki egy kozmetikai társaság pilótájaként éli az életét. Ám amikor alkoholos és szexuális befolyásoltság hatása alatt tönkreteszi főnöke repülőgépét, menekülnie kell. Egyetlen lehetősége, hogy elfogadja egy gyanús trópusi misszió ajánlatát Mikronézia egy eldugott zugában, csakhogy a csendes koktélozás és nyugalmas repülés helyett hamarosan egy gátlástalan orvos és egy szexi szőke főpapnő markában találja magát.
Újabb pimasz, ötletes, tabudöntögető, ínycsiklandóan gonosz és gyilkosan nevettető regény a humor világhírű nagymesterétől."

A könyvért szeretnék köszöntet mondani az Agave könyvkiadónak és Lobonak!

Értékelés: 4

E. L. James: A szabadság ötven árnyalata

Elolvasva: 2013. 01. 03.
Egy kicsit megcsúsztam az értékelésekkel, meglátszik, hogy megkezdődött az idei év is. De próbálkozom és igyekszem is.
Nah, akkor a híres árnyalat - trilógia befejező kötete. Én naivan azt gondoltam, hogy ott kezdődik, ahol a másik rész befejeződött. De nem,in medias res-szel kezdődően belecsapott a közepébe. Ana és Christian már házasok, ennek a történtét is megtudjuk, mert szépen visszaemlékezik rájuk. Minden tiszta happy end, minden szép és jó. Az első 150 oldalt szinte untam, nem történt meg az izgalom, amit vártam a második rész után. Szexeltek, vásároltak, utazgattak, kiakadtak egymásra stb. Szerintem ezt a részt már nem járta át annyira a perverzió, igaz voltak ebben is újdonságok. De ugye nem is erről szólt most ez a rész.
Majd megtudta Ana, hogy érkezik Picipötty. Igazság szerint nem ezt vártam volna Christiantól, amit kaptunk, mikor meghallotta a hírt. De a lelkem mélyén jobban belegondolva és visszagondolva tényleg ezt kellett kapnunk.
Összességében a regény első felében egy kicsit unatkoztam, de a második fele nagyon tetszett, a vége meg kifejezetten! :) Az epilógus rész, amiben Christian szemszögéből látjuk a dolgokat, az meg nálam viszi a prímet! :D Jó lenne, ha lenne egy olyan rész, ami teljes egészében az ő szemszögéből mutatkozik be a regény.
Sajnálom, hogy vége lett a trilógiának, olvastam volna még a történetüket a gyerkőcökkel.

"Amikor a naiv Anastasia Steele és a gyönyörű fiatal milliárdos, Christian Grey találkozott, azonnal átjárta őket az érzéki izzás, amely visszavonhatatlanul megváltoztatta az életüket. Ana, akit sokkolt, bár ugyanakkor vonzott Christian nem szokványos szexuális ízlése, komolyabb elköteleződésre vágyott. Christian, nem akarván elveszíteni a lányt, beleegyezett a feltételeibe. Most mindenük megvan - szerelem, szenvedély, intimitás, vagyon és a világ összes lehetősége. De Ana tudja, hogy az ő szerető Ötven Árnyalatával nem lesz könnyű, együttlétük számos nem várt kihívás elé állítja mindkettőjüket. Anának meg kell tanulnia osztozni Christian fényűző életstílusában, anélkül, hogy feláldozná identitását. Christiannak pedig felül kell kerekednie agresszív irányítási kényszerén, miközben múltja démonjaival is meg kell küzdenie. De éppen amikor úgy tűnik, közös erővel bármilyen akadályt képesek leküzdeni, a balszerencse, a rosszakarat és a végzet összeesküszik ellenük, és valóra válnak Ana legsötétebb félelmei... Az Ötven árnyalat-trilógia harmadik kötete!"

Értékelés: 5

Steven Saylor: A hét csoda

Elolvasva: 2012. 12. 20.
Mikor a kezembe vettem ezt a könyvet, már akkor tudtam, hogy egy jó kis történelmi regényt fogok kapni. Nem is csalódtam benne, így is lett!
A történet ott kezdődik, hogy egy áltemetésre csöppenünk, ahol Antipatrosz rendezi meg a sajátját. Így álnéven tud majd Gordianusszal utazásra indulni, melynek során felfedezik a világ hét csodáját.
Bejárják és velük együtt mi is a következő helyszíneket: Epheszoszt, Halikarnasszoszt, Olümpiát, Rodoszt, Babilont és Egyiptomot.Ugye nem regény a regény egy kis izgalom nélkül, így azt is kapunk. Belekeverednek különböző kalandokba, amely főleg Gordianus kíváncsisága miatt történik. A történet végére aztán kiderül minden és minden összefüggés napvilágot lát.
A szereplők, főleg Gordianusz teljesen felnő a történet, az utazás végére.
Egy furcsaságot találtam a regényben. Ugye hét csodáról van szó, de olvasás közben csak hatot találtam. Majd elolvastam az utószót és rájöttem, hogy Babilonban van kettő csoda. :)
Összességében nagyon tetszett a könyv a maga nemében, szuper a borító és a kis mellékesek, amiket a regényhez kapunk. Örülök, hogy elolvashattam a könyvet! :)

"Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják „Nyomozónak” – ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit. Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot. Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik.
Steven Saylor végre felfedi Gordianus életének eddig ismeretlen szakaszát, és arra is fény derül, hogyan lett belőle a Nyomozó. Mindeközben bepillantást nyerünk az ókori Róma talányokban, izgalmakban, csodákban és összeesküvésekben gazdag világába, mindezt azon a varázslatos módon, amire csak Steven Saylor képes."

A könyvért szeretnék köszöntet mondani az Agave könyvkiadónak és Lobonak!
Értékelés: 5

Darin Bradley: Zaj

Elolvasva: 2012. 12. 10.
Hát, mit is mondjak. Szeretném már az elején leszögezni, hogy soha nem szerettem az ilyen jellegű, típusú könyveket. De gondoltam én kis naivan, hogy adok neki még egy esélyt, mégpedig ezzel a könyvvel. De most sem  jártam sikerrel, pedig igyekeztem.
A történet ott kezdődik, hogy már átálltunk analóg jelről digitális jelre és vele együtt megjelent egy csoportosulás, Sávhasználók néven. Ők azok, akik a szabadon maradt rövidhullámokat megszerzik és a saját adásaikat adják le rajta és a másokét pedig zavarják. Ez mindaddig tűnik ártalmatlannak, amíg az összeomlás hatására az emberek csoportokba szerveződnek.
Röviden és lényegesen ennyit tudtam leszűrni az egészből. Nagyon sok helyen ugrált a történet egyik helyről a másikra. Túl zavaros volt nekem. Egy túlélési könyvet is beleszerkesztett az író, amit a fejezetek közé illesztett be. Ezzel a résszel egy útmutatást kapunk, mi olvasók, hogy még jobban megértsük a csapat feladatait, a szereplők cselekedeteit.
A szereplők, Hiram és Levi nagyon jól vannak ábrázolva, főleg a változásaik. Ezt az egyet tudom pozitívnak venni az egész regényben. De ez tényleg csak az én hibám, át kellene magam lehet állítani egy kicsit, hogy én is élvezni tudjam az ilyen fajta regényeket.
Összességében a maga nemében biztos nagyon jól megírt könyv, de aki a romantikus regényeket szeretni, nem biztos, hogy ezt is fogja.

"Ez az elolvasása után még sokáig bennünk kísértő debütálás egy briliáns hangú új író tollából garantáltan legalább annyira magával ragadó, mint amennyire vitákat kiváltó mű, egy sokkoló tabló és helyzetelemzés az amerikai civilizáció küszöbön álló összeomlásáról – és arról, hogy mi következik azután.
Az analógról digitálisra váltó televíziózás utóhatásaként felbukkanó, Sávhasználat néven ismert anarchikus mozgalom kisajátítja és önös céljaira fordítja a kihasználatlan rövidhullámú sávokat. A csatornák közötti statikus háttérzajba rövidesen baljós és ijesztő figyelmeztetések vegyülnek a civilizációnk küszöbön álló gazdasági, politikai és társadalmi összeomlásáról – és hidegvérű leckék arról, hogyan éljük túl a bukást, és hogyan boldoguljunk a kíméletlen új rendszerben, amely idővel elkerülhetetlenül feltámad a régi hamvaiból.
Hiram és Levi fiatalemberek, egykori cserkészvezetők, és számtalan szerepjáték kampány veterán harcosai. Az egyetemi kampuszok, bevásárlóközpontok és zárt közösségek véráztatta harcmezőit járva egyszeriben azon kapják magukat, hogy új személyiséget öltve, és új ideológiákkal felszerelkezve egykori diákok, hackerek, és a társadalomba nehezen beilleszkedő egyéb elemek szedett-vedett csapatát vezetik, hogy eljussanak egy Amaranth nevű, már-már mitikus helyre, az új Ígéret Földjére, ahol egy törékeny jövő várja, hogy megszülessen általuk."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani a Főnix Könyvműhely Kiadónak!

Értékelés: 3

Alma Katsu: Halhatatlan

Elolvasva: 2012. 12. 07.
Egy kicsit lassan haladtam ezzel a könyvvel (szánom-bánom), de minden okom meg volt rá. Ugyanis minden egyes fejezetét, oldalát, mondatait ki szerettem volna élvezni. Az utolsó oldalakat pedig olyan csigalassúsággal olvastam, hogy az még hozzám képest is lassú volt. :)
De kezdjük az elején. A történet 3 idősíkon fut: napjainkban, az 1300-as évek Magyarországában és az 1800-as évek Amerikájában. Az első fejezetben, napjainkban bukkan fel Lanny egy kórházban, ahol épp Luke volt szolgálatban a sebészeten, ahová rendőrök vitték be véresen. Mint kiderül gyilkossággal vádolják. Annyira magával ragadja Luke-ot a lány, hogy megbabonázza és megpróbál segíteni neki. Lanny elkezdi mesélni a történetét, hogy Luke megértse az egészet. És így érkezünk meg Mainbe, Lanny (Lanore) szülőfalujába.
Nagyon jól felépített történettel állunk szemben, hűen tükrözi a leírásokkal az írónő az akkori világot. Mindent milliméterre pontosan leír, így teljesen azt érezzük, hogy mi is a történtben vagyunk.
Ahhoz, hogy Luke és mi is megértsük az egész történetet Adair történetét is ismernünk kell. Így ugrott még egy jó nagyot a múltba és érkezünk meg az 1300-as évek Magyarországába. Volt egy-két rész, amikor csak fogtam a fejemet, hogy ha ez az egész igaz, akkor már a jó múltban mit meg nem tettek az emberek? Jajjj...
De hamar túlléptem rajta és élveztem tovább a könyvet.
Ami egy kicsit zavart az egészben, az a korok között ugrálás. Nem értettem, hogy miért kell a napjainkba annyiszor visszaugrani, mikor szinte semmit nem csináltak a szereplők, csak éppen utaztak vagy éppen menekültek. Tehát nekem zavaró volt, hogy megszakította az írónő a regényfolyamot egy-két ilyen kis fejezettel.
Az utolsó fejezet végénél egy kicsit meglepődtem, mert én teljesen úgy voltam vele, hogy a történetnek nem lesz folytatása és egy kerek egész könyvet olvasok. De rájöttem, hogy szerencsére nem. Egy trilógia első kötetét tartottam a kezemben és nagyon örülök neki, hogy még ennek a csodálatos világnak lesz két kötete. :)
De más negatívumot nem tudok neki felhozni. A könyv borítója egyszerűen csodálatos, nagyon praktikus, hogy keménykötésű a könyv és a borító nekem egyáltalán nem hiányzott.

"Amikor Dr. Luke Findley éjszakai műszakba érkezik a St. Andrew nevű kisváros kórházába, csak egy újabb apró sérülésekkel és családon belüli erőszakkal terhes éjszakára számít. Ehelyett találkozik Lanore McIlvrae-vel, aki örökre megváltoztatja az életét. Mert Lannynek múltja van…

Lanny McIlvrae senkire nem hasonlít, akit Luke valaha ismert. A nő története a szerelemről és az árulásról szól. Szerelemről és árulásról, amire nincs hatással az idő, ami örökkévaló, kivéve, ha Lanny démonai végre nyugalmat találnának. A kétszáz év alatt, amit a Földön töltött, úgy tűnik, mind a dekadencia, mind pedig az erőszak megkísértette, de ő végig hű maradt élete nagy szerelméhez. Egészen mostanáig.

Alma Katsu nagy kritikai visszhangot kiváltó könyve felejthetetlen történet a viszonzatlan szerelemről, ami nem csak megerősíti és nagy tettekre sarkallja az embert, de ugyanakkor el is vakítja és akár a teljes pusztulásba is vezetheti, hiszen a saját megváltásunkhoz vezető út megtalálásáért kizárólag mi magunk vagyunk felelősek."

A könyvért szeretnék köszöntet mondani az Agave könyvkiadónak és Lobonak!
Értékelés: 5

Nógrádi Gábor: A gonosz hét napja - Légy jó tesó!

Elolvasva: 2012. 11. 22.
Olyan megtiszteltetés ért, hogy Nógrádi Gábor kézjegyével ellátott könyvet kaptam recenzió olvasásra, amit itt is köszönök az írónak! Nagy becsben fogom ám tartani!
Szégyen, nem szégyen, de ezidáig nem olvastam Nógrádi Gábortól (de pótolni fogom ezt a hiányosságomat). Tudtam, hogy a mai írók világában alkot ő is, de valahogy mindig elsiklottam a könyvei felett. De hála szilvamag közbenjárásával, sikerült a legújabb regényét megkapnom a megjelenés után.
A könyv ajánlásánál a szerző 13 éven felülieknek ajánlja a regényt, amivel teljes mértékben egyetértek. (Sőt lehet inkább 14 évet jelölnék meg.) A nyitóképben az ötéves Lucát látjuk, aki egy vasárnap reggel felszalad a házuk padlására, majd kiül a ház tetejére és énekel. Belecsöppenünk egy in medias res kezdéssel a közepébe és csak nézünk jobbra-balra, hogy mi történt. De, ahogy olvassuk Alex (Luca 14 éves bátyja) hét napját, rájövünk mindenre.
A történetet Alex szemszögéből látjuk, minden gondolatát elolvashatjuk. Néha ez zavart, főleg a káromkodása. De mivel egy gimnáziumba dolgozom, ezért tudom, hogy a mai tinik ilyenek, sőt, még ilyenebbek! A történetbe bekapcsolódnak Luca és Alex szülei. Alex édesapja az utcán bukott le a fia előtt, majd nem sokkal ezután el is költözött otthonról. Amit Alex nem nagyon tudott elfogadni és ezt ki is mutatta. De ha belegondolunk, egy tinikorba épp belépő fiú elveszti az édesapját, azt az embert, akivel meg tudta volna beszélni a dolgait. Csoda hát, ha így viselkedik?
Majd egy bolti étkezés után belépett Luca és Alex életébe Foltos, a kölyökkutya. Aki a történet végéig fontos szerepet tölt be a regénybe. És ha jobban odafigyelünk, akkor rájövünk, hogy Alex tettei és Foltos állapota párhuzamba van egymással. Ahogy a cím is a regény történéseivel. Gonosz = Alex; hét nap = az eltelt hét. Minden problémakör, amit Nógrádi felvet a könyvben, mindennapi és valós. Volt szó szerelemről, válásról, lógás, hamisítás, pénzcsenés, tini szerelem, ivászat, buli, sze, drogok. Akár a mai fiatalok mindennapi élete.
A könyv letehetetlen volt a számomra és teljes mértékben megkaptam azt, amit a fülszöveg kínált nekem. Izgalmas és felkavaró volt.
14 éven felüli kiskamaszoknak csak ajánlani tudom a könyvet. A mi gimnáziumunkban az egyik magyartanár már egy csoportba bevitte a könyvet és csodájára jártak, főleg a dedikálásnak. :)

"Luca a ház tetején ül és énekel. Az emberek döbbenten nézik lentről, és a kislány bátyja, a tizennégy éves Alex zokogva borul térdre. Egyedül ő tudja: ha a húga lezuhan a tetőről, arról csakis ő tehet. Hét nap – ennyi kellett ahhoz, hogy a fiú mindent tönkretegyen maga körül. Akkor kezdődött az ámokfutás, amikor az apja lelépett otthonról, és a dühös Alex ellopott egy különös, foltos kutyát. Ettől a naptól fogva a fi ú csal, hazudik, ármánykodik, haragszik az egész világra. Még szerelmét, Vivit is megalázza, mert a lány nem szereti őt viszont. Hét nap telik el a gonosz jegyében – s már Alex húgának élete a tét. Vajon minden bűnre van bocsánat? Enyhítő körülmény-e a viszonzatlan szerelem, a zűrös kamaszkor és egy zsarnok apa? Nógrádi Gábor izgalmas, felkavaró regénye ezekre a kérdésekre is választ keres."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani szilvamagnak és a Móra Könyvkiadónak.

Értékelés: 5

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő

Elolvasva: 2012. 11. 16.
Nagyon vártam már ezt a részt, de egyben szomorú is vagyok, mert már csak egy rész van hátra. :(
Normális bejegyzést nem hiszem, hogy fogok tudni írni róla, mert csapongok az érzések között. Próbáltam lassabban olvasni, kiélvezni minden napot, minden momentumot, de nem nagyon sikerült. Mert ugye hajtott a hév, a kíváncsiság. Kivételesen nem volt olyan momentum, amint nem szerettem. Még most Reni se nyávogott annyit, mint az előző részekben. Cortez nagyon szimpatikus lett, Kingának és Davenek pedig egy hatalmas nagy 5-ös! Zsák történetén pedig szinte röhögő görcsöt kaptam. :) :D
De ez a vége most mi volt??? Komolyan??? Képes volt így itthagyni bennünket Larura?? Ejnye-bejnye! :)

"Szeptember 1-jén Reniék immár irigyelt végzősökként lépnek be a suli épületébe, de vajon tényleg irigylésre méltó a helyzetük? Egy biztos: a legzsúfoltabb, legeseménydúsabb évnek néznek elébe, amelynek már az első fele is tele lesz óriási élményekkel (szalagavató, nagy végzős bulizások, utolsó közös szilveszter), ugyanakkor komoly buktatókkal (érettségi tárgyak kiválasztása, a felkészülés megkezdése és a nagy kérdés: a továbbtanulás). Ám a 12/b., mint tudjuk, nem átlagos társaság: ők mindent megtesznek azért, hogy az utolsó évük valóban felejthetetlenné váljon, nemcsak önmaguk, de a Szent Johanna gimi összes tanára és diákja számára is…"

Értékelés: 5*

Don Winslow: A gandzsa urai

Elolvasva: 2012. 11. 06.
Hát mit is mondjak. Gondoltam én, hogy adok egy esélyt az ilyen jellegű könyveknek. Egyáltalán nem olvastam még ehhez fogható stílusú könyvet, de hát próba szerencse alapon elvállaltam ezt. Megbánni nem bántam, mert legalább megerősített abban, hogy még mindig nem az én stílusom az ilyen típusú könyv.
A három főszereplő Ben, Chon és O. Ben egy drogtermesztő, Chon egy háborús hős és O egy közös lányismerősük. Két idősíkon fut a regény és mindkét síkon belátást kapunk a híres "gandzsás" világba. Megtudhatjuk a gandzsatermesztés titkát - nyitját stb. Legvégén pedig belátást nyerünk a kemény drogvilágba, a pénz uralta világba és a drogháborúba.
Amikor először kinyitottam a művet meglepődtem az első fejezet szövegénél. Na itt láttam már, hogy nem egy mindennapi regényről lesz szó. Nem nagyon értettem a szerzőt, hogy miért ilyen a tagolása a műnek? Hol kisebb, hol rövidebb egy-egy fejezet. Fura volt a számomra olvasni, hogy egy mondat kellős közepén ugrik át a következő sorra és ott folytatódik. Lehet van ennek valami értelme, én nem sokat láttam.
Összességében lehet, hogy nem ezzel kellett volna kezdeni Winslow olvasási pályafutásomat, mert az igazat megmondva nekem nem jött be a regény. (De szerintem ez csak az én hibám!)

"Don Winslow a Barbár állatokban mutatta be Bent és Chont, a két drogdílert, akik mindent megtesznek azért, hogy megmentsék a lányt, akit szeretnek. A regény az egész világon átütő sikert aratott, Oliver Stone rendezte a filmváltozatát, most pedig itt van a Barbár állatokhoz vezető út, amire mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy egyenes és sima lett volna.
A minden mozzanatában teljesen eredeti családi saga az 1960-as években kezdődik és napjainkban ér véget, szereplői apák és fiúk, anyák és lányok, barátok és szeretők. Ahogy Ben, Chon és O folyamatosan küzdenek a kegyetlen drogbárókkal és a korrupt rendőrökkel, rájönnek, hogy a jövőjük elemi szinten fonódott össze szüleik múltjával. A két generáció állandóan egymásnak ütközik, és egyik oldal sem ússza meg sérülések nélkül, hogy aztán Bennek, Chonnak és O-nak a történet végén választania kelljen családjuk és egymás iránti hűségük között. A letehetetlenül izgalmas regényben nemcsak a Barbár állatok legfontosabb szereplői bukkannak fel, de még Frankie Machine és Bobby Z is, és persze drogdílerek, szörfösök, nyertesek és vesztesek, és végül a királyok.

Don Winslow korunk egyik legnagyszerűbb regényírója, aki ebbe a könyvbe mindent beleadott, ami híressé tette: pergő párbeszédek, összetett szereplők, maró társasalomkritika, brutális őszinteség és őszinte brutalitás. A végeredmény egy olyan könyv, amit sokáig, nagyon sokáig nem felejtünk el."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani az Agave Kiadónak!
Értékelés: 2,5

Daniel Glattauer: A hetedik hullám

Elolvasva: 2012. 11. 04.
Mindenképpen el szerettem volna olvasni ezt a részt is az első után. Az első rész sziporkázó volt és a végén egy nagy csattanóval fejeződött be, amit egy hibaüzenet követett a rendszergazdától.
És itt folytatódik ez a rész. Emmi és Leo kapcsolata folytatódik, bonyolódik, szövődik hol jobb, hol rosszabb mederben. Én titokban egész idő alatt kis sunyin azt reméltem, hogy minden rendben lesz közöttük. Hogy el fog tűnni Pamela és Bernard is. De azt nem gondoltam volna, hogy Emmi ennyi ideig és így húzza majd Leo fejét. :) De minden jó ha a vége jó, és a legvégén a telefon is meglett!

"A Gyógyír északi szélre folytatása! Egyetlen ember nem adhat meg mindent a másiknak. De akarnia kell. És soha nem adhatja fel, hogy legalább megpróbálja. Leo és Emmi véletlenül kezdenek e-mailezni egymással, s noha egyetlenegyszer sem találkoznak, szenvedélyesen egymásba szeretnek. Csakhogy Leo váratlanul Amerikába távozik, levélváltásuk megszakad. A férfi egy év után tér vissza Bostonból, s újra levelezni kezdenek. Mindketten érzik, hogy még mindig vonzódnak egymáshoz. Talán mégis jó lenne találkozni, hogy végre kiderüljön, hogyan tovább.
Értékelés: 4 (De csak azért, mert a legnagyobb csattanó nekem az első részben volt.)

E. L. James: A sötét ötven árnyalata

Elolvasva: 2012. 11. 03.
HŰHA 2. felvonás, azaz "Szent Tehén"!
Igen, én sem bírtam magammal (és persze a kíváncsiságom sem) és muszáj voltam elolvasni ezt a részt is.
Ugye ott folytatódik ez a rész, ahol az első abbamarad. Őrlődik Ana és ahogy később látjuk Christian is szeretné visszakapni. És nem telik bele 10-15 oldal és már megint a felnőtt jeleneteket olvashatunk. Az biztos, hogy a kémia az tökéletesen működik közöttük. :)
Volt egy bizonyos csavar a történetben, akit Leilának hívnak. Ő Christian ex alávetettje, aki egy kicsit megbolondult. De egy egyszerű jelenettel lezárja az írónő ezt az ígéretesnek hangzó csavart, sajnos. Legalább egy kis izgalom is lett volna a történetben.
Megvoltak a szokásos szeret-nem szeret, elhagy-nem hagy el, jó vagyok-e neki vagy nem párbeszédek, gondolatok, amik már egy kicsit sablonossá is kezdtek válni az én szememben. Jó az biztos, hogy nem mindennap találkozik az ember leánya egy ilyen gazdag (óránként 100 000 dollárt kereső - szentséges basszantyú!) és természetesen jóképű férfival, de ez már túl nyálas volt.
Aztán a NAGY bejelentése Christiannak. De most komolyan, csak ENNYI??? Én valami nagyobb csattanót vártam, ha már ennyire beharangozta, de ki tudja még mi lesz itt.
A történetben egyre nagyobb szerepet kapott Mrs. Robinson, akit mi olvasók is úgy ismertünk meg, mint Ana. Tehát egy nem szerethető szereplő lett, aki lehet ki is lett írva a harmadik részben.
Tehát kövezzetek meg, de nekem még mindig bejön ez a sorozat (és a vanília is) és várom a folytatást is. Na meg persze a filmet is, mert ha jól olvastam lesz belőle.
És persze a borítón az a bizonyos álarc van...

"A gyönyörű fiatal milliárdos, Christian Grey egyedi ízlésétől és sötét titkaitól elbátortalanodva Anastasia Steele kilép a kapcsolatból, és beindítja karrierjét a seattle-i könyvkiadónál. De a Christian iránt táplált vágy még mindig jelen van minden egyes ébredésénél, és amikor a férfi egy új megállapodást ajánl fel, Anastasia képtelen ellenállni.
Újra lángra lobban perzselően érzéki viszonyuk, és Anastasia egyre többet tud meg sérült és megszállott „Ötven árnyalatának” szívszaggató múltjáról.
Míg Christian belső démonaival harcol, Anastasiának szembe kell néznie a férfi korábbi partnerei iránt érzett dühével és féltékenységével, és meg kell hoznia élete legfontosabb döntését."
Értékelés: 4,5

E. L. James: A szürke ötven árnyalata

Elolvasva: 2012. 10. 31.
HŰHA, vagyis "szentséges basszantyú"!
Én úgy voltam ezzel a sorozattal is, mint a Twilight-tal, hogy én ezt nem akarom elolvasni. Nagyon sokáig ellen is álltam a reklámoknak, a különböző blogbejegyzéseknek, a molyos értékeléseknek. De mikor már könyvtáros kolléganőm is az egyik borozós este ezt a könyvet hozta fel, hogy el szeretné olvasni, na akkor döntöttem, hogy hátat fordítok mindennek és elolvasom én is.
Na ez úgy sikerült, hogy letenni nem tudtam az e-book olvasót és szinte függővé váltam. :) Hogy most Ana és Christian kapcsolata, vagy a szürkeség, ami az egész könyvet belengi, vagy azok a bizonyos 18+-os jelenetek voltak, amik állandóan a fejembe jártak nem tudom. De az tény, hogy ott lengett a napomban a kíváncsiság és az olvasási vágy.
Már így utólag olvastam több blogger bejegyzését a könyvről és cikkeket is. Amit én biztos nem érzek a könyvről, hogy nem Bella és Edward kapcsolatának lemásolása. Sőt, a kettő csak abban egyezik, hogy egy lány és fiú kapcsolatáról szól  mindkettő. És a másik sztereotípia a könyvről, hogy mindenki gyereket akar, aki elolvassa ezt a könyvet. Na hát nekem nem volt ilyen érzésem. (De nem titkolom, hogy az egyik éjszaka azt álmodtam, hogy terhes vagyok. :D )  
A könyv az tuti, hogy függőséget okoz, tehát aki elkezdi az nem nagyon tudja letenni. Ha valakinek baja van a 18+-os jelenetekkel, egyszerűen át kell lapozni. (De szerintem ez is hozzátartozik a regényhez, igaz volt egy olyan rész nekem is, amikor pislogtam ám nagyokat. :P )  
Christian Grey nagyon összetett személyiség, akiből a történet során kapunk mindig egy kicsit. Nagyon élvezetesek az e-mailek, amiket egymásnak néha magázódva írnak. Látszik, hogy Ana is olyan típus, mint én, hogy nem szemtől szembe tud a legőszintébb lenni, hanem az éteren keresztül.
Összességében tetszett a könyv, a maga nemében nagyon bevállalós. Műfajának nem tudok mit behatárolni, talán erotikus-romantikus regény?
A borítón pedig az a bizonyos nyakkendő van...

"A könyv, amelyről mindenki beszél…
Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad.
Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt – de a saját feltételei szerint.
Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere – multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja – ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait."

Értékelés: 4,5    

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten

Elolvasva: 2012. 10. 29.

Hát hű, meg ha!! Nem gondoltam, hogy lehet még fokozni a Szent Johanna Gimit, de most már tudom, hogy lehet! :) És még van két rész, úgyhogy bele se merek gondolni, hogy még ott mi vár rám.
Nagyon jó volt olvasni a hétköznapjaikat, a szerelmeiket, a kis veszekedéseiket. Mindennapi történeteik vannak és szerintem ezzel tudja ez a sorozat megfogni az olvasókat. Jó az biztos, hogy nem egy kisvárosi gimnázium története, hanem azért a felsőbb tízezer budapesti gimnáziuma.
Egyik kedvenc jelenetem, amikor Cortez kiállt az iskola ablakába. Hi-hi! :D Nagyon menő volt! De a lényeg az, hogy minden jól sült el, még a pszichológussal is, aki tök jópofa lehetett, így hogy már a végén megismertük.


"December 20-a Reni életének legboldogabb napja, és ettől kezdve minden megváltozik. De vajon csak jó értelemben? Vajon meddig tart a váratlanul jött boldogság? És Reninek sikerül-e nemcsak megszerezni, de meg is tartani Cortezt? Mi mindennel kell megküzdenie a saját félelmein, gátlásain kívül? Hisz Cortez a suli legmenőbb sráca, mindenki rajong érte, Reni viszont, legalábbis a saját megítélése és persze Kinga szerint, a „nyomik” táborát erősíti…
A 11. osztály 2. féléve is tele van izgalmakkal, akárcsak a korábbiak: Dave például élete eddigi legnagyobb próbatételén megy keresztül, Kinga még önmagát is felülmúlja egy diszkóban, Corteznek iskolapszichológushoz kell járnia, Viki „kiborítja a bilit”, Reninek pedig váratlan vendég érkezik a születésnapjára…"


Értékelés: 5

Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre

Elolvasva: 2012.  10. 28.
Két könyvtáros kolléganőm már nagyon régóta ódákat zengett erről a könyvről, így muszáj voltam én is elolvasni. :) Erre pont kapóra jött a szombat estém, amikor a betegségemmel együtt ágyban feküdtem az e-book olvasóval és olvastam. Majd letettem, ahogy végeztem.
Szuper volt, egyszerűen szuper! :) Nem gondoltam volna, hogy egy e-mailekből álló folyam ilyen élményt vált  majd ki belőlem. Óriási élményt váltott ki belőlem és rájöttem, hogy még mindig menthetetlenül romantikus vagyok!
A történet ott kezdődik, hogy Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like című magazint, de egy betűt félreüt és Leo Leikénél köt ki a levelet. Majd jönnek a sorozatos e-mailek és innen válik izgalmassá a történet. De nem fogom lelőni a poént, aki csak teheti olvassa el! :)

"Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Minthogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kénytelen felvilágosítani őt a tévedéséről. Így veszi kezdetét a különleges levélváltás, melynek során a teljes ismeretlenség és kedves bensőségesség közti keskeny mezsgyén egyensúlyozva egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett, egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját? És ha igen, hogyan tovább?"

Értékelés: 5

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény

Elolvasva: 2012. 10. 15.

Egy kicsit elcsúsztam az értékeléseimmel, de megpróbálom most a szünetben utolérni magamat. :)

Először is nézzük a 11. b osztály első félévét.

Kicsit nyögvenyelősen indult nekem ez a rész, de a vége kárpótolt mindenért. A végén meg csak annyit mondta, hogy na ne már, ennyi volt?? :)

Iszonyúan jó a humora az egész történetnek, annyira jó a légköre. Kezdem imádni Kingát, hogy végre egy olyan tökös leányzó, aki meg meri mindenkinek mondani a frankót. Na és hogy ő meg Zsolti? Tuti jó! :) Renit eddig is imádtam, de hogy végre a talpára állt Cortez ügyben, az nem semmi. És a végén a romantikus karácsonyi buli, az minden tini és nem tini lány álma. Voltak benne persze olyan részek, amit nem szívesen olvastam pl.: Reni szüleinek a veszekedése, de hát túl vagyunk rajta és szerencsére minden oké lett velük is. Arnoldot nem tudom hova tenni. :( Virágékat nagyon szeretem és Macu is nagyon szimpatikus lett a számomra. Gomba meg blaaaa.....

Tehát megunhatatlan és kedvenc marad, még mindig.

"Új tanév, új osztálytárs, új konfliktusok, új és régi barátságok, új és régi szerelmek... A 11/b-ben továbbra is "zajlik az élet", miközben többek között az is kiderül, hogy mi történt a párizsi csereutazáson, hogy kicsoda Jérome és Benoit, és vajon ki lopja Dave személyiségét, hogy miért veszélyes a Gomba, hogy Zsák kibe lesz szerelmes és Cortez miért törli ki az összes ismerősét a Facebookon... na és persze, hogy Reni kitől kapta a nyakláncot meg a gyűrűt... Reninek is újabb kihívásokkal kell szembenéznie, de úgy tűnik, egyre jobban felnő hozzájuk... "

Értékelés: 5

Jeff Lindsay: Dupla Dexter

Elolvasva: 2012. 10. 07.

Első találkozásom Dexterrel nagyon sok évvel ezelőtt történt. Pontosabban akkor, mikor elindult a sorozat azon a bizonyos csatornán.Viszont nem sokáig tartott a kapcsolatunk, mert még az első részt sem tudtam végignézni, valahogy nem jött be. De gondoltam, hogy adok neki még egy esélyt, hátha könyv formában más lesz.
Viszont múlthéten megváltozott valami. Elkezdtem olvasni ezt a könyvet és lapról lapra beleszerettem Dexterbe. Mint magába a gyilkosba, mint a laborban dolgozó munkatársra és mint családapába.
Több helyen is olvastam kritikákat és mindenhol véresebb jeleneteket írtak, én pedig itt is vártam, vártam és vártam. És nem jött el (amit ugyan nem nagyon bánok így utólag). Volt ugyan benne véresebb részek, de ezt még szerencsére én is kibírtam.
A történet közepe egy kicsit laposabb volt, de miután elmentek Key West-be felgyorsultak az események, pörgősebben faltam én is a betűket, minél hamarabb a végére akartam érni (ami sikerült is :D).
De ne felejtkezek el Ritáról sem, aki jóban-rosszban Dexter mellett áll és van egy olyan érzésem, hogy tudja is, hogy mivel foglalkozik esténként az utcán Dexter. Aki ugyan rosszat tesz, de rossz emberekkel teszi azt a rosszat. Rita egy kicsit furcsa számomra, a nem befejezett mondataival néha összeszedetlen, de közben meg nagyon értelmes dolgokat mond.
A végére a gonosz szerencsére elnyeri méltó jutalmát, igaz nem olyan értelemben, amiben Dexter szerette volna, de az már biztos, hogy nem fog többé gyerekeket ellopni.
Aki biztosra tudja, hogy Dexter mivel foglalkozik az szerintem Brian, a bátyja és Deborah a húga.
Összességében nagyon jól sikerült ez a találkozásom Dexterrel és lehet, hogy még a sorozatot is elkezdem majd nézni.

"Dexter Morgan nem egy átlagos sorozatgyilkos. A nappali műszakban is örömét leli, amikor éppen vérfoltelemzést végez a Miami Rendőrkapitányság alkalmazásában, de igazából az éjszakai hobbiját élvezi... amikor gyilkosokra vadászik. Úgyhogy egyáltalán nem teszi boldoggá a felfedezés, miszerint valaki a nyomában jár, megfigyeli őt és utánozza a módszereit - Dexter kifejezetten rosszul viseli a boldogság hiányát, viszont megvannak a módszerei arra, hogy számára élvezetes módon intézze el a problémáit.

A Dexter-sorozat előző öt sikerlistás könyvéhez hasonlóan a Dupla Dexter ugyanazt a morbid humort, izgalmat és feszültséget nyújtja az olvasónak, ami már eddig is hatalmas nemzetközi sikert hozott Jeff Lindsay-nek."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani az Agave Kiadónak!
Értékelés: 5