Steven Saylor: A hét csoda

Elolvasva: 2012. 12. 20.
Mikor a kezembe vettem ezt a könyvet, már akkor tudtam, hogy egy jó kis történelmi regényt fogok kapni. Nem is csalódtam benne, így is lett!
A történet ott kezdődik, hogy egy áltemetésre csöppenünk, ahol Antipatrosz rendezi meg a sajátját. Így álnéven tud majd Gordianusszal utazásra indulni, melynek során felfedezik a világ hét csodáját.
Bejárják és velük együtt mi is a következő helyszíneket: Epheszoszt, Halikarnasszoszt, Olümpiát, Rodoszt, Babilont és Egyiptomot.Ugye nem regény a regény egy kis izgalom nélkül, így azt is kapunk. Belekeverednek különböző kalandokba, amely főleg Gordianus kíváncsisága miatt történik. A történet végére aztán kiderül minden és minden összefüggés napvilágot lát.
A szereplők, főleg Gordianusz teljesen felnő a történet, az utazás végére.
Egy furcsaságot találtam a regényben. Ugye hét csodáról van szó, de olvasás közben csak hatot találtam. Majd elolvastam az utószót és rájöttem, hogy Babilonban van kettő csoda. :)
Összességében nagyon tetszett a könyv a maga nemében, szuper a borító és a kis mellékesek, amiket a regényhez kapunk. Örülök, hogy elolvashattam a könyvet! :)

"Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják „Nyomozónak” – ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit. Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot. Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik.
Steven Saylor végre felfedi Gordianus életének eddig ismeretlen szakaszát, és arra is fény derül, hogyan lett belőle a Nyomozó. Mindeközben bepillantást nyerünk az ókori Róma talányokban, izgalmakban, csodákban és összeesküvésekben gazdag világába, mindezt azon a varázslatos módon, amire csak Steven Saylor képes."

A könyvért szeretnék köszöntet mondani az Agave könyvkiadónak és Lobonak!
Értékelés: 5

Darin Bradley: Zaj

Elolvasva: 2012. 12. 10.
Hát, mit is mondjak. Szeretném már az elején leszögezni, hogy soha nem szerettem az ilyen jellegű, típusú könyveket. De gondoltam én kis naivan, hogy adok neki még egy esélyt, mégpedig ezzel a könyvvel. De most sem  jártam sikerrel, pedig igyekeztem.
A történet ott kezdődik, hogy már átálltunk analóg jelről digitális jelre és vele együtt megjelent egy csoportosulás, Sávhasználók néven. Ők azok, akik a szabadon maradt rövidhullámokat megszerzik és a saját adásaikat adják le rajta és a másokét pedig zavarják. Ez mindaddig tűnik ártalmatlannak, amíg az összeomlás hatására az emberek csoportokba szerveződnek.
Röviden és lényegesen ennyit tudtam leszűrni az egészből. Nagyon sok helyen ugrált a történet egyik helyről a másikra. Túl zavaros volt nekem. Egy túlélési könyvet is beleszerkesztett az író, amit a fejezetek közé illesztett be. Ezzel a résszel egy útmutatást kapunk, mi olvasók, hogy még jobban megértsük a csapat feladatait, a szereplők cselekedeteit.
A szereplők, Hiram és Levi nagyon jól vannak ábrázolva, főleg a változásaik. Ezt az egyet tudom pozitívnak venni az egész regényben. De ez tényleg csak az én hibám, át kellene magam lehet állítani egy kicsit, hogy én is élvezni tudjam az ilyen fajta regényeket.
Összességében a maga nemében biztos nagyon jól megírt könyv, de aki a romantikus regényeket szeretni, nem biztos, hogy ezt is fogja.

"Ez az elolvasása után még sokáig bennünk kísértő debütálás egy briliáns hangú új író tollából garantáltan legalább annyira magával ragadó, mint amennyire vitákat kiváltó mű, egy sokkoló tabló és helyzetelemzés az amerikai civilizáció küszöbön álló összeomlásáról – és arról, hogy mi következik azután.
Az analógról digitálisra váltó televíziózás utóhatásaként felbukkanó, Sávhasználat néven ismert anarchikus mozgalom kisajátítja és önös céljaira fordítja a kihasználatlan rövidhullámú sávokat. A csatornák közötti statikus háttérzajba rövidesen baljós és ijesztő figyelmeztetések vegyülnek a civilizációnk küszöbön álló gazdasági, politikai és társadalmi összeomlásáról – és hidegvérű leckék arról, hogyan éljük túl a bukást, és hogyan boldoguljunk a kíméletlen új rendszerben, amely idővel elkerülhetetlenül feltámad a régi hamvaiból.
Hiram és Levi fiatalemberek, egykori cserkészvezetők, és számtalan szerepjáték kampány veterán harcosai. Az egyetemi kampuszok, bevásárlóközpontok és zárt közösségek véráztatta harcmezőit járva egyszeriben azon kapják magukat, hogy új személyiséget öltve, és új ideológiákkal felszerelkezve egykori diákok, hackerek, és a társadalomba nehezen beilleszkedő egyéb elemek szedett-vedett csapatát vezetik, hogy eljussanak egy Amaranth nevű, már-már mitikus helyre, az új Ígéret Földjére, ahol egy törékeny jövő várja, hogy megszülessen általuk."

A könyvért szeretnék köszönetet mondani a Főnix Könyvműhely Kiadónak!

Értékelés: 3

Alma Katsu: Halhatatlan

Elolvasva: 2012. 12. 07.
Egy kicsit lassan haladtam ezzel a könyvvel (szánom-bánom), de minden okom meg volt rá. Ugyanis minden egyes fejezetét, oldalát, mondatait ki szerettem volna élvezni. Az utolsó oldalakat pedig olyan csigalassúsággal olvastam, hogy az még hozzám képest is lassú volt. :)
De kezdjük az elején. A történet 3 idősíkon fut: napjainkban, az 1300-as évek Magyarországában és az 1800-as évek Amerikájában. Az első fejezetben, napjainkban bukkan fel Lanny egy kórházban, ahol épp Luke volt szolgálatban a sebészeten, ahová rendőrök vitték be véresen. Mint kiderül gyilkossággal vádolják. Annyira magával ragadja Luke-ot a lány, hogy megbabonázza és megpróbál segíteni neki. Lanny elkezdi mesélni a történetét, hogy Luke megértse az egészet. És így érkezünk meg Mainbe, Lanny (Lanore) szülőfalujába.
Nagyon jól felépített történettel állunk szemben, hűen tükrözi a leírásokkal az írónő az akkori világot. Mindent milliméterre pontosan leír, így teljesen azt érezzük, hogy mi is a történtben vagyunk.
Ahhoz, hogy Luke és mi is megértsük az egész történetet Adair történetét is ismernünk kell. Így ugrott még egy jó nagyot a múltba és érkezünk meg az 1300-as évek Magyarországába. Volt egy-két rész, amikor csak fogtam a fejemet, hogy ha ez az egész igaz, akkor már a jó múltban mit meg nem tettek az emberek? Jajjj...
De hamar túlléptem rajta és élveztem tovább a könyvet.
Ami egy kicsit zavart az egészben, az a korok között ugrálás. Nem értettem, hogy miért kell a napjainkba annyiszor visszaugrani, mikor szinte semmit nem csináltak a szereplők, csak éppen utaztak vagy éppen menekültek. Tehát nekem zavaró volt, hogy megszakította az írónő a regényfolyamot egy-két ilyen kis fejezettel.
Az utolsó fejezet végénél egy kicsit meglepődtem, mert én teljesen úgy voltam vele, hogy a történetnek nem lesz folytatása és egy kerek egész könyvet olvasok. De rájöttem, hogy szerencsére nem. Egy trilógia első kötetét tartottam a kezemben és nagyon örülök neki, hogy még ennek a csodálatos világnak lesz két kötete. :)
De más negatívumot nem tudok neki felhozni. A könyv borítója egyszerűen csodálatos, nagyon praktikus, hogy keménykötésű a könyv és a borító nekem egyáltalán nem hiányzott.

"Amikor Dr. Luke Findley éjszakai műszakba érkezik a St. Andrew nevű kisváros kórházába, csak egy újabb apró sérülésekkel és családon belüli erőszakkal terhes éjszakára számít. Ehelyett találkozik Lanore McIlvrae-vel, aki örökre megváltoztatja az életét. Mert Lannynek múltja van…

Lanny McIlvrae senkire nem hasonlít, akit Luke valaha ismert. A nő története a szerelemről és az árulásról szól. Szerelemről és árulásról, amire nincs hatással az idő, ami örökkévaló, kivéve, ha Lanny démonai végre nyugalmat találnának. A kétszáz év alatt, amit a Földön töltött, úgy tűnik, mind a dekadencia, mind pedig az erőszak megkísértette, de ő végig hű maradt élete nagy szerelméhez. Egészen mostanáig.

Alma Katsu nagy kritikai visszhangot kiváltó könyve felejthetetlen történet a viszonzatlan szerelemről, ami nem csak megerősíti és nagy tettekre sarkallja az embert, de ugyanakkor el is vakítja és akár a teljes pusztulásba is vezetheti, hiszen a saját megváltásunkhoz vezető út megtalálásáért kizárólag mi magunk vagyunk felelősek."

A könyvért szeretnék köszöntet mondani az Agave könyvkiadónak és Lobonak!
Értékelés: 5